Pénteken írtam, hogy csúcson vannak a japán profitok. Nézzük, hogy a magas abszolút profit mit jelent a profitráta szempontjából!
A japán vállalati profit új csúcsokat döntöget, feltehetően a gyenge jen miatt, ami jótékony hatással van az exporton elért nyereség jenértékére. A pénteki bejegyzésben felmerült, hogy vajon mennyi a japán vállalati szektor haszonkulcsa, azaz egységnyi árbevételből hány százaléknyi profitot csinálnak. Ezt a megfelelő adatok hiányában a sarki cipészt is tartalmazó vállalati szektorra nem lehet megcsinálni, de a tőzsdén forgó nagyvállalatokra igen. Az alábbi ábra a Topix index profitrátáját mutatja, azt, hogy a nyereségesség 20 éves csúcson van.
A Topix indexben levő vállalatok árbevétel-arányos nyeresége százalékban
Nem véletlen, hogy a nemzeti számlákban vett profit emelkedésével párhuzamosan a tőzsde is csúcson. De azért nem lehet a profitrátákra ennyire büszke a japán piac, nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem kiemelkedő a 4,5% körüli szint.
Néhány index árbevétel-arányos nyeresége a májussal záródó 12 hónapban
A direkt összehasonlítás persze nem egyértelmű, mivel a számviteli különbségek mellett az egyes indexek belső eloszlása is magyarázhatja az eltérést. Az mindenestre sokatmondó, hogy az árbevétel-arányos nyereség az Egyesült Államokban a legmagasabb, magasabb, mint a feltörekvő országokban összesen (MSCI EM), és gyakorlatilag a legmagasabb a fejlett országok között (MSCI DM). Európa, akárcsak Japán, más pályán focizik, mint Amerika.
Forrás: Bloomberg, Aegon
Apró betűs rész: a nap grafikonja nem feltétlenül jelez fontos folyamatot, egyszerűen csak a szerző számára érdekes esemény, folyamat grafikus megjelenítése. Nem előrejelzés, nem normatív értékelés, csak egy tény a sok közül.
