A két pártot sokszor állítják párhuzamba, ezért adódik, hogy a 2010-től mostanáig terjedő időszakot a magyar gazdaságot illetően is értékeljük. Az egyes mutatók értelmezéséhez ajánlom a múltkori posztot, most csak reprodukálom a grafikonokat, pontosabban azok 2010. utáni magyar vonatozásait.
A kamatfizetések és a gazdasági ciklus hatását nem tartalmazó költségvetési hiány
A Fidesz 1998-2002-es és 2010. óta tartó kormányzati periódusait összefogja az átmeneti megingásokkal tarkított, de összességében konzisztensen szigorú költségvetési politika. Hogy az adófizetők pénze egyébként mire megy, az más kérdés, mint ahogy az is, hogy milyen filozófiával, milyen eszközökkel éri el a szigort a gazdaságpolitika, de tény, hogy a bevételek és a kiadások között megvan az összhang. A költségvetési egyenleg egyébként önmagában elegendő lenne arra, hogy az államadósság lassan, de csökkenjen, ha időközben nem vásárolnánk belőle marha drágán ezt-azt. Költségvetési szigor így kvázi pipa.
World Bank Governance Indicators
Kevésbé van ez így az intézményrendszer minőségével, ami folyamatosan romlik. Korrupciós ügyekben sikerült magunkat leküzdenünk a világ középső harmadába (Namíbia pl. jobban áll, mint mi), ahogy nemsokára ez a jogrend erejét illetően is megtörténik. Ez utóbbi azért szerencsétlen, mert a fizikai és intellektuális tulajdon védelme nélkül nincs befektetés és innováció, anélkül pedig nincs olyan jólétnövekedés, amiben mindenki részesülni tud. A kormányzati hatékonyság pedig ezzel párhuzamosan csökken.
Relatív üzleti bizalom Magyarországon
Érdekes, hogy ehhez képest egész jó a relatív üzleti bizalom Magyarországon. A grafikonon tisztán látszik, ahogy a sokáig nyomott hangulat a növekedés 2013. második felében normalizálódott, majd a tavaly kibontakozó növekedés kapcsán igencsak meglódult. Egy ideje tehát a magyar gazdaságban lényegesen nagyobb az optimizmus, mint Németország helyzete alapján a többi visegrádi országban. Ezen egyelőre az sem változtat, hogy közben az intézményrendszer sebes ütemben degradálódik.
Forrás: Bloomberg, Világbank, IMF, Európai Bizottság, Aegon
