Richter Péter, részvény portfólió menedzser kollégánkkal készített interjút a Privátbankár.hu internetes újság részéről Litván Dániel, amit most két részletben közlünk blogunkon is. Első részben a Megatrend alapcsaládról és a mögötte lévő befektetési filozófiáról volt szó, míg a második részben a VIG Alapkezelő által idén elnyert Privátbankár.hu – Alapkezelő Klasszis 2024 díjakról beszélgettek.
A teljes cikket ezen a linken lehet elérni: https://privatbankar.hu/cikkek/befalapok/mi-az-a-megatrend-es-miert-hagy-ki-egy-jo-lehetoseget-az-aki-nem-tudja.html
L.D.: Megatrend – nagyon jól hangzó kifejezés, de mit is jelent tulajdonképpen?
R.P.: Először is fontos tisztázni, mi is a ciklikus és a strukturális trendek közti különbség. Nálunk, a VIG Alapkezelőnél a befektetési döntéshozatal mindig egy befektetési óra alapú elemzéssel kezdődik, ami ad egy jó fogódzót arra, hol is vagyunk most a gazdasági ciklusban, tehát recessziós, fellendülési, túlfűtött, vagy éppen stagflációs ciklusban vagyunk, és hogy ebben az adott ciklusban melyik eszközosztály, és ezen az eszközosztályon belül melyik szektorok teljesíthetnek jól. A legtöbb abszolút hozamú és total return alapunk pontosan azzal foglalkozik, hogy azokat az eszközosztályokat és azon belül szektorokat választja ki, amelyek az adott gazdasági ciklusban prosperálóak lehetnek.
Ehhez képest a Megatrend alapunk stratégiája nagyjából ennek az ellenkezője, tehát ott nem a ciklikus, hanem a strukturális trendekre összpontosítunk. A megatrend definíciója is az, hogy a normális gazdasági ciklusokon túlnyúló, általában globális, az egész világot érintő, megkerülhetetlen folyamat.
L.D.: Milyen megatrendek működnek most a világban?
R.P.: A VIG Alapkezelőnél a megatrendeken belül három fő, nagy kategóriát különböztetünk meg. Az első a technológia és innováció fókuszú megatrendek, ilyen például – amiről mostanában mindenki beszél – a mesterséges intelligencia, de ilyen a kiberbiztonság, az e-sport, a közösségi média, a robotika, vagy akár az e-mobilitás is.
A második nagy kategóriába a társadalmi és demográfiai megatrendek tartoznak, ilyen például a népesség növekedése vagy elöregedése, a különböző generációk megváltozott fogyasztási szokásai, vagy akár az egészséges életmód népszerűsödése, az egészségügyi innovációk előretörése.
A harmadik fő kategória pedig a környezeti megatrendek, ide tartozik a klímaváltozás, vagy a zöld energiához kapcsolódó erőforrások szűkössége, gondoljunk itt például a rézhiányra, a lítium vagy mondjuk az urán kitermelésére.
Ez tehát a három fő kategória, amit képviselünk. Van egy befektetési alapunk (VIG Megatrend), ami mind a hármat összefogja, illetve idén elindítottunk három különálló részvény alapot, amik külön-külön csomagolnak be 1-1 fő megatrend kategóriát. Azaz a technológiai és innováció fókuszú trendeket tömörítő alapunk a VIG InnovationTrend ESG Részvény Befektetési Alap, a társadalmi és demográfia trendeket megjátszó alapunk a VIG SocialTrend ESG Részvény Befektetési Alap, míg a környezeti megatrendekre pedig a VIG GreenTrend Részvény Befektetési Alapot indítottuk el, ez utóbbi különleges, mivel ez az első Magyarországról kezelt, SFDR 9-es (sötétzöld) befektetési alap.
L.D.: Tegyük fel, hogy helyesen azonosítottunk megatrendeket. De hogyan lehet ebből pénzt keresni? Hogyan lehet megtalálni azokat a cégeket, befektetési lehetőségeket, amelyek aztán tényleg profitálnak ezekből a mélyreható, globális változásokból?
Induljunk ki abból, hogy egy befektető, aki valamilyen stukturális trendbe fektetne, az mit tehet? Van a palettán rengeteg tematikus részvény ETF [Exchange Traded Fund – tőzsdén kereskedett alap], csakhogy ezeknek rengeteg a hátrányuk. Az első az, hogy egy ilyen tematikus ETF-be fektetve valójában egyetlen al-almegatrendbe, de még inkább egyetlen szektorba, egyetlen kis iparágba fektetünk be, így a diverzifikáció nagyon lecsökken.
Ráadásul egy ilyen ETF több száz, nagyjából egyenlő súlyozású részvényből áll. Vegyük például a luxuscikkek iparágát. Valójában ennek a szektornak a bevétele 3-4 nagy szereplőnél összpontosul, és ha valaki a luxuscikk-megatrendbe akar fektetni, akkor igazából azokat a vállalatokat akarja megvenni, amelyek a legjobban részesednek az iparág fellendüléséből, de ehhez képest az ezt tömörítő ETF mégis több száz, nem is erre a piacra összpontosító, rossz minőségű vállalatot is tartalmazhat
De ugyanez a helyzet a felhőalapú szolgáltatásokat nyújtó vállalatok esetében – az iparági árbevétel túlnyomó része a Microsoftnál, Amazonnál, Google-nél és az Oracle-nél összpontosul, de az ETF mégis több száz elemű, és ezzel olyan vállalatokat is tartalmaz, amelyek nem is arra a kiválasztott altrendre adnak kitettséget. De említhetném a megújuló energiák területét is – ott az iShares megújuló energia ETF esetében az történt, hogy gyakorlatilag már az ETF-be befolyó pénz kreált buborékot, ezért kibővítették az elemszámot több százra. Csak így már nem teljesen ugyanazt a tematikát veszi meg a befektető.
Nagyon fontos tehát, hogy nem elég egyetlen ETF-et megvenni, hanem meg kell nézni, hogy mi a belső struktúrája ezeknek, és kiválasztani az egyedi részvényeket, amelyek tényleg vezető szerepet töltenek be az adott iparágon belül. És ez pontosan az, amit mi a Megatrend alapunkban csinálunk: egyrészt sok megatrendet tartunk egyszerre az alapunkban és aktívan rotálunk ezek a trendek között, ráadásul nem csak megveszünk egy adott iparágat, hanem azon belül is kiválasztjuk azokat a részvényeket, amelyek a legprosperálóbbak lehetnek az iparágon belül.
L.D.: Mit jelent az, hogy rotálni a trendek között?
Arra jöttünk rá, hogy a megatrendekre nagyon jól ráillik a Gartner hype-ciklus görbéje. A megatrendek hosszú távon fejtik ki hatásaikat, de rövid távon három szakaszra lehet osztani azt a trend erősségének függvényében. Az első a hype-szakasz, amikor a várakozások a valóságtól elrugaszkodottá válnak. Ezt viszont egy kijózanodási szakasz követi, majd ezután lépünk csak be egy stabil növekedési szakaszba.
Ha egy befektető például az elmúlt három évben megvett egy megújulóenergia-részvényt vagy egy ETF-t, akkor ő hype-szakaszban szállt be, és sajnos a kijózanodás-szakaszt is átélte. Ugyanilyen volt a 2000-es években a dotcom-buborék, ahol egy nagyon nagy hype-szakasz után jött a gyors kijózanodás, de azóta látjuk, hogy a stabil növekedési szakaszban vannak az internetes cégek részvényei.
A Megatrend alapunkban mi a trend erősségétől, attól függően, hogy éppen hol tart a Gartner hype-ciklus görbén, rotálunk a trendek között, és a legtöbbet a stabil növekedési szakaszba fektetünk, és próbáljuk elkerülni azokat, amelyek éppen a hype-szakasz legtetején vannak, és ezen belül is kiválasztani a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező részvényeket.
L.D.: Hogyan lehet ezeket megtalálni? Egy új, felívelő szakaszban tartó technológia körül rengeteg új cég jelenik meg, honnan lehet tudni, melyek lesznek a hosszútávon is sikeresek?
Egyrészt sok iparági elemzéshez, tanulmányhoz is van hozzáférésünk, amelyek segítenek a trendek előszűrésében. Másrészt az elmúlt években kifejlesztettünk több elemzési eszközt is. Van például egy fundamentumokat vizsgáló valuation modellünk, illetve egy széleskörű trendkövető technikai eszköztárunk is, amelyek segítenek értékelni nekünk a trendeket.
Vegyük például a mesterséges intelligencia területét. Mi a mesterséges intelligencia befektetéseket is négy csoportra osztjuk. Az első ilyen csoport, a lehetővé tevő vállalatok, ilyen például ugye az Nvidia, vagy akár a többi ilyen chipgyártó, berendezést gyártó vállalat, amelyek olyan terméket nyújtanak, amivel lehetőség van mesterséges intelligenciát építeni.
A következő ilyen csoportba, azok a vállalatok tartoznak – szokták őket hiperskálázóknak is hívni, amelyek nagy, felhőalapú számítástechnikai infrastruktúrával rendelkeznek, ezek azok a vállalatok akik tömegével veszik éppen a MI chipeket, és ők azok, akik feltanítják ezeket a nagy nyelvi modelleket.
Mivel a ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modellek képzése és futtatása jelentős számítási teljesítményt igényel, mondhatjuk, hogy az első két réteg az AI izomereje, akik az AI infrastruktúrát képviselik. Ezeket nem lehet megkerülni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos befektetések esetén.
Az első két kategória tehát az MI létrehozásával foglalkozik. A következő kategória viszont már a használatából profitál, ilyenek például egyes szoftvercégek. És mi azt gondoljuk most, hogy ezekben a szoftvergyártó vállalatokban sokkal nagyobb lehetőség van. Tehát ha a Gartner hype-ciklus görbére visszagondolunk, akkor én azt gondolom, hogy az első két kategória, már sokkal inkább a Hype-szakasznak a tetején járhat, miközben még szoftvergyártók esetében kevésbé árazzák a mesterséges intelligenciának a pozitív hozadékát.
Illetve van a negyedik kategória, ahol meg még egyáltalán nem árazzák a mesterséges intelligenciát, ilyenek azok a cégek, amelyek hosszútávon tudnak produktivitást növelni az MI segítségével, akár gondolhatunk a Walmartra például, amely az Egyesült Államok legnagyobb munkaadója, 1,6 millió embert foglalkoztatnak, és már kísérleteznek olyan MI-alapú kamerarendszerekkel, amelyek figyelik a polcok ürülését és automatikusan berendelik az árukat. Tehát kevesebb megrendelés-rögzítőre, kevesebb raktárosra lesz szükségük. És nagyon sok ilyen iparág van, amely közvetetten tud haszonélvezője lenni a mesterséges intelligencia fejlődésének.
Vagy ott van mondjuk az elhízás elleni készítmények piaca. Ez egy hatalmas piac, és valahol a hype-szakaszban tartanak ezek a cégek, de még nem a tetején. A jövőben tabletta formában is elérhetők lesznek ezek a készítmények – ez azért fontos, mert nemcsak a hatóanyagból, de az injekciós eszközökből is hiány volt. Közben jönnek ki a kutatások, amelyek szerint nemcsak a fogyást segítik elő ezek a készítmények, hanem nagyon sok más betegség esetében is használhatóak.
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
