Példaként az amerikai nominális GDP és a vezető tőzsdeindex, az S&P 500 mozgását vetette össze: miközben a GDP kis kilengésekkel emelkedett, a tőzsdeindex – noha végeredményben az időszak végére ugyanolyan emelkedést produkált – jóval volatilisebbnek bizonyult. Remekül mutatta be a grafikon az Andre Kostolany híres tőzsdei befektető által megfogalmazott elvet: eszerint az árfolyamok úgy mozognak, mint a sétán lévő kutya. Néha előreszaladnak, néha lemaradnak, de alapvetően követik a gazdájukat.
Vállalati példákat is mutatott a szakember: a Richter eredménye és árfolyama is épp így jellemezhető, az eredmény jó indikátora volt az árfolyam várható alakulásának, de Loncsák András azért felhívta a figyelmet: az eredmény-adatokat nem adják ingyen, komolyan le kell ásni a gyorsjelentések mélyére. A Magyar Telekom grafikonja esetében is jól látható összefüggésre világított rá a szakember, ahol már az is megfigyelhető volt, hogy az árfolyam mintha előre jelezte volna az eredmény alakulását.
A részvényalapokra emellett jellemző, hogy a devizakockázatokat nem fedezik – a befektetés értékelésekor ezt is érdemes figyelembe venni. A török részvényindex alakulása például török lírában egészen más képet mutat, mint forintban: így fordulhat elő, hogy lírában mérve nem esett különösebben az index értéke, az ebbe fektető magyar befektetési alap mégis gyengébben teljesít.
A részvénybefektetéseknél érdemes az egyedi kockázatokat is figyelni. Példaként ismét a Magyar Telekom grafikonját mutatta be Loncsák András: amikor a részvény kikerült a nemzetközi indexekből, a külföldi befektetők úgy menekültek, hogy alig fértek oda az ajtóhoz – fogalmazott a szakember. A cég teljesítményét pedig ez érdemben nem befolyásolta. A részvényalapok esetében az ilyen jellegű egyedi kockázat egyébként lényegesen kisebb hatással jár: ha csak egy papír árfolyama esik, a többi teljesítménye kisimíthatja a görbét.
Mi vár a tőzsdékre?
A világgazdasági kilátásokkal kapcsolatban elmondta: jól látszik, hogy a világban lassan elindult az áremelkedés, az infláció azonban elsősorban a nyersanyagok miatt éledezik, a bérinflációnak még csak az első halvány jelei látszanak. Most a fellendülés időszakában járhatunk, amikor a gazdasági növekedés már erősebb, az infláció pedig még csak éledezik – ez a részvénybefektetéseknek lehet kedvező időszak. A feltörekvő piacoktól az elemzők 12,9 százalékos növekedést várnak, míg a fejletteknél az átlagos éves GDP-növekedés 9,7 százalék lehet.
Az eredmények javulnak, de mennyibe kerül ez nekünk? – tette fel a kérdést Loncsák András. Az előretekintő P/E (árfolyam/nyereség) mutató elemzése alapján azt látjuk, hogy jelenleg drága a piac, így hosszabb, 1-2 éves távon kockázatos lehet beleülni a részvényalapba. Ez a mutató óvatosságra int – ahhoz, hogy megérje továbbra is vásárolni, tovább kell emelkednie az eredményeknek.
Milyen befektetéseket érdemes figyelni?
Amellett, hogy betekintést engedett az alapkezelők döntési folyamataiba, Loncsák András elmondta: jelenleg a fejlett, amerikai és európai részvénypiacokat preferálják, a portfóliójukban felülsúlyozzák a közép-európai részvényalapot is. Az emelkedő olajárak és a szankciók várható puhulása miatt az orosz piac is jól teljesíthet, a török piacon viszont sok kockázatot látnak, így tartózkodnak tőle.
Középtávon hozamemelkedésre, normalizálódó hozamkörnyezetre számítanak, ezért is tartják jó befektetésnek a részvényeket; Loncsák András szerint ennek kiaknázására az európai bankrészvények, régiós biztosítók részvényei lehetnek alkalmasak. A hozamemelkedésre számítva a német és amerikai 10 éves kötvényeket shortolják.
Azt is keresik, melyek az alulértékelt eszközök, amelyeknél így árfolyam-emelkedésre lehet számítani – ebben a kategóriában az orosz és román részvényeket, valamint az osztrák ingatlanszektort és a nagyobb kapitalizációjú lengyel részvényeket említette Loncsák András.
Jelenleg egy 35 éves kötvénypiaci ralit látunk a piacon, aminek mostanra talán a végéhez közelítünk. Bár lehet még a kötvénypiacon befektetni, hiszen már csak a nagyra duzzadt jegybanki mérlegek leépítése miatt is lehet még pár év a piacokban, de igazán nagy potenciál már nem látszik – véli Loncsák András.
