Az idei év végére a fejlett részvénypiacok önmagához képesti újraárazódása az árazási szintek alapján véget ért, a részvénypiacok értékeltsége elérte a hosszú távú átlagos szintet. Az idei év részvénypiaci emelkedését ugyanakkor nem a részvények önmagukhoz képesti, sokkal inkább más eszközosztályokhoz képesti alulértékeltsége okozta. Az állampapírok, illetve vállalati kötvények hozama áprilisra ugyanis olyan alacsony szintet ért el, hogy a befektetőknek attraktívabb instrumentumok után kellett nézniük, amit a fejlett részvénypiacokon találtak meg. Ennek hatására az eddig favorizált kötvény-, illetve pénzpiaci alapokból hatalmas kiáramlás indult meg, a részvényalapokba pedig hosszú ideje nem látott beáramlás (idén összesen 41 milliárd dollár ment ki a kötvény és pénzpiaci alapokból, míg a részvényalapok közel 250 milliárd dollárnyi friss tőkét vonzottak). Ez az ellentétes tőkemozgás persze a teljesítményekre, ezen keresztül pedig a relatív árazási szintekre is hatással volt.
A részvénypiacok kötvénypiaccal való összehasonlítása nem egyszerű, hiszen nem könnyű figyelembe venni a részvénypiacok nagyobb kockázatát, az inflációt valamint az eredménynövekedési kilátásokat. A leggyakrabban használt mutató a nyereséghozam (P/E ráta inverze), valamint a hasonló kockázatú kötvények hányadosa. Ez alapján – bár a részvénypiaci kockázati prémium még jelenlegi is magasnak számít – annak értéke visszatért az elmúlt hét év átlagos szintjére:
Ez azt jelenti, hogy az az extrém alulárazottság a részvénypiacon a kötvényekhez képest, ami az idei évben elindította a tőkeáramlást a részvénypiac felé, az év végére visszatért az átlagos szintre. A következő évben, amennyiben a fejlett piaci hosszú hozamok, valamint a részvényindexek is tovább emelkednek, könnyen elérhetik azt a pontot, ahol ez a tőkeáramlás megfordul. Az idei év egyik fő részvénypiaci hajtóereje így valószínűleg kevésbé lesz jelentős 2014-ben, ami szintén árnyalja az elemzők által a jövő évre várt meglehetősen optimista részvénypiaci képet.
