A két nagy jegybank – a Fed és az EKB – monetáris politikájának széttartása miatt már 2021-ben mintegy nyolc százalékkal erősödött a dollár az euróval szemben, és ez várhatóan folytatódik majd az idei év első felében is. A zöldhasú erősödésének vesztesei pedig a feltörekvő országok lehetnek, különösen azok, melyek jellemzően dollárban vannak eladósodva. Így, ha bejönnek a várakozások, akkor sokak számára fájdalmas év lehet 2022. 

A Fed idén már emelhet 

A koronavírus-járvány előtt sokan várták a dollár gyengülését, elsősorban azért, mert az USA jelentősen el van adósodva, az amerikai deviza pedig fokozatosan veszít globális tartalékvaluta szerepéből. Az elmúlt egy-másfél évben viszont megfordultak az elemzői vélemények, ma már az lenne a meglepetés, ha 2022 nem a dollár erősödéséről szólna. Sőt, a folyamat már elkezdődött 2021-ben az amerikai deviza közel 8 százalékos felértékelődésével.

Ennek oka pedig elsősorban az, hogy az USA gazdasága a jelek szerint gyorsabban kilábal a válságból, mint az eurózóna, ennek nemkívánt következményeként pedig erőteljesebben jelent meg az egész világot fenyegető infláció. Novemberben a tengerentúlon 6,8 százalékos volt az áremelkedés, az eurózónában pedig 4,9 százalékot mértek. Ha a Fed által is jobban figyelt személyes fogyasztások árindexét (PCE) nézzük Amerikában, akkor annak 4,7 százalékos értéke gyakorlatilag megegyezik az európaival.

Az inflációs különbség miatt a Fednek várhatóan előbb és gyorsabban kell majd reagálnia. Az amerikai jegybank már novemberben elkezdte visszafogni eszközvásárlási programját, decemberben pedig bejelentette a folyamat felgyorsítását, így várhatóan márciusra teljesen le is építik azt. Utána pedig a szigorítás következő lépése már a kamatemelés lehet – a várakozások szerint idén két-három 25 bázispontos emelésre lehet szükség. Ez pedig csak növelheti a jelenleg is meglévő kamatkülönbséget (az amerikai kamatszint 0-0,25%, míg az európai mínusz 0,5%), mivel az jókora meglepetés lenne, ha az EKB is lépne már 2022-ben. Így most rövidtávon mindenki elfelejtette a dollár kisebb-nagyobb gondjait.

Kik lehetnek az erősebb dollár vesztesei?

Az évek óta megfigyelhető tendencia, hogy a dollár erősödésével párhuzamosan általában a feltörekvő piaci devizák gyengülnek. Ennek igen egyszerű oka van: az amerikai deviza felértékelődése általában a globális kockázatkerüléssel párosul, ez pedig automatikusan rontja a kockázatosabb devizák kilátásait. Vagyis, ha előáll a fent vázolt helyzet, akkor 2022 sem a feltörekvő piacok éve lesz.

Különösen nehéz helyzetben lehetnek azok az országok, melyek jelentős részben dollárban vannak eladósodva. Náluk ugyanis a helyi deviza gyengülése automatikusan emelkedő adósságrátával jár az árfolyamon keresztül történő átértékelődés miatt. Vagyis, ha egyetlen fillér új adósságot sem vesznek fel, akkor is emelkedik a GDP-arányos államadósságuk, ami egy fontos sérülékenységi tényező.

Ebbe a körbe elsősorban a latin-amerikai feltörekvő országok tartoznak, az évek óta államcsődök között egyensúlyozó Argentína például idén sem néz könnyű év elé, de Brazíliának is lehetnek problémái, illetve Chilét lehet még kiemelni, melynek devizája már 2021-ben a legrosszabbul teljesítők között volt.

És ha már a közelmúlt legrosszabb teljesítményeinél tartunk, akkor nem lehet elmenni szó nélkül Törökország mellett, a líra ugyanis a tavalyi év messze legnagyobb vesztese volt. Ehhez persze kellett a politika által erősen befolyásolt önfejű török monetáris politika, mely 20 százalékos infláció mellett is kamatcsökkentésbe kezdett. Törökország esetében könnyebbséget jelent a viszonylag alacsony, a GDP 40 százaléka körül lévő államadósságráta, azonban a dollár erősödése és a gyakran logikátlan gazdaságpolitika 2022-ben sem vetít előre optimista képet a török gazdaságban.

Persze az erősödő dollár mellett is meg lehet találni a megfelelő befektetéseket, akár a feltörekvő piacon is lehetnek jó lehetőségek. Az elemzők egy része szerint például az idei év egyik nyertese lehet Kelet-Közép-Európa, a régiónkban ugyanis alacsony a dollárban való eladósodottság.