Az utóbbi hetekben jelentősen felerősödtek a globális recessziós félelmek. Az USA-ban a Fed kamatemelései, Európában pedig az energiaválság hozhatja el a gazdaság visszaesését. Ha pedig ez tartósan magas inflációval párosul, akkor beköszönthet a stagfláció időszaka, amitől sokan rettegnek.
Küszöbön a recesszió?
Egyre több szakértő és befektető gondolja úgy, hogy egy komolyabb globális recesszió elé nézünk, amiben a fejlett gazdaságok többsége zsugorodhat. Az USA esetében már az idei első negyedévben negatív volt a teljesítmény, és ha a hamarosan érkező második negyedéves adat is hasonlóan gyenge lesz, akkor kijelenthető, hogy technikai recesszióban van a világ legnagyobb gazdasága.
A tengerentúlon a szakértők a globális folyamatok mellett a Fed kamatemeléseit tartják a várható gazdasági visszaesés elsődleges okának. A jegybank hónapokig halogatta a szigorítás megkezdését, végül az inflációt látva márciusban már kénytelen volt lépni. A várakozások szerint július végén pedig akár 100 bázispontra gyorsíthatja a kamatemelés tempóját.
A monetáris szigorítás pedig a közgazdaságtan alapszabálya szerint fékezi a gazdasági növekedést, hiszen emelkedik a finanszírozási költség, ami a vállalati beruházásokat és a háztartások fogyasztását is negatívan érintheti. Ha ráadásul az egész világban hasonló lesz a helyzet, akkor az export is gyengélkedhet.
Európában kicsit más a helyzet, hiszen az EKB várhatóan csak most lép majd a kamatemelés útjára, vagyis nehéz lenne arról beszélni, hogy a jegybank fékezi a gazdaságot. Ugyanakkor az utóbbi hetekben jelentősen nőtt egy energiaválság esélye: az európai politikusok is arra figyelmeztetnek, hogy a téli fűtési szezonra Oroszország teljesen elzárhatja az európai gázszállításokat. Ez pedig gazdasági szempontból katasztrófával érne fel, hiszen ilyen rövid idő alatt lehetetlen pótolni a kieső mennyiséget. A legtöbb európai ország pedig valószínűleg elsősorban a háztartási fogyasztókat igyekezne védeni, vagyis nekik biztosítana gázt, így az ipar jelentős része akár teljesen leállhatna. Ez persze egyelőre csak egy eshetőség, de érezhetően nő a kockázata.
Velünk marad az infláció?
A jegybankok kamatemeléseit elsősorban a magas infláció fűti, az áremelkedést akarják letörni a szigorítással, de kérdés, hogy sikerül-e. Elvileg a közgazdaságtani törvények alapján egy recessziós környezet visszafogja a fogyasztást, vagyis a keresletet a piacon, így az árak emelkedése is fékez ilyenkor.
Vannak azonban speciális esetek, amit stagflációnak nevez a szaknyelv. Ez olyan gazdasági helyzet, amikor a növekedés visszaesése mellett magas marad az infláció és jelentősen emelkedik a munkanélküliség. Ez az egyik legrosszabb együttállás, a rossz hír, amitől most sokan ettől tartanak ismét.
A stagflációt általában az váltja ki, hogy a világpiacon a nyersanyagok vagy élelmiszerek ára jelentősen emelkedik, így hiába süllyed recesszióba a gazdaság, a lakosság nem tudja visszafogni a fogyasztását, hiszen nem a klasszikus hitelből fogyasztásról van szó, hanem az alap szükségleteiket kell egyre drágábban megvenniük, melyeken nem nagyon tudnak spórolni. A stagfláció iskolapéldája a hetvenes évek, amikor az olajár robbanása idézte elő ezt a helyzetet, amit csak nagyon jelentős és fájdalmas kamatemelésekkel lehetett letörni.
Most nagyon hasonló a helyzet: ha a világpiaci energia- és élelmiszerárak tovább emelkednek, akkor könnyen előállhat ez a szituáció. Most tehát elsősorban azt figyeli mindenki árgus szemekkel, hogy lesz-e télen gáz Európában és milyen áron, illetve hogyan alakul például a jelentős exportőrként funkcionáló ukrán mezőgazdaság termelése a következő időszakban.
Öveket becsatolni, mert rázós utazás elé nézhetünk!
