Érdekesek voltak a piaci reakciók a pénteki amerikai munkaerőpiaci adat után. A heves kezdeti eladási hullám után hamar visszatértek az árfolyamok a korábbi szintekre, sőt a részvények feljebb, a kötvényhozamok lejjebb meneteltek. Csak két példa: az amerikai tízéves hozam 7 bázispontot emelkedett az adat után, majd két órával később már 1 bázisponttal lejjebb volt az adat előtti szintekhez képest, a török részvénypiac 0,7 százalékot esett a hírre, majd ehhez képest több mint 2 százalékot emelkedett nap végéig. Most akkor mégsem fél a piac a taperingtől? Végre eljutottunk abba a régen várt állapotba, hogy a jó adatoknak is tudnak örülni a részvénybefektetők?
Azért ne felejtsük el, hogy egész héten erősebb amerikai makroadatokat láttunk (ADP, GDP, PMI), amit már eleve elég rosszul vett a piac. A részvények és a kötvények árfolyama is esett, feltörekvő piacokon különösen. Így a pénteki adatokra várva a piac már eleve erősebb adatokat várt,”arra volt pozícionálva”. Az adat erős is lett, de a felvezetés után már nem igazán maradt, aki további, hasonló irányú pozíciót venne fel, így a gyengülés lendülete kifulladt, a héten magukat pozicionáló befektetők pedig inkább profitot realizáltak.
A munkaerőpiaci adat maga pedig pont csak annyira volt erős, hogy ne lehessen eldönteni, jelentősen nőttek-e tőle egy decemberi tapering esélyei. Azt tehát nem merném kijelenteni, hogy a mostani árakban már benne van teljesen a decemberi „szigorítás”, de derült égből villámcsapásként már nem érheti a piacot.
Én még mindig azt gondolom, hogy nem lesz decemberi tapering, nincs oka a Fednek sietni, amíg az infláció ilyen alacsony, de alapvetően örülnék, ha már túl lennénk rajta, mert egy fontos kockázati eseményt tudnánk magunk mögött, és a piac idegessége is talán alábbhagyna.
