Az eszközosztályok, piacok közti vagyonmegosztásban itt az Aegonnál egy négyelemű pontrendszert használunk, mely a fundamentális folyamatok, az értékeltség, a tőkepiaci hangulat és a piacok technikai jellemzőit veszi figyelembe. A harmadik, hangulati indikátorunk egyik alapja az, hogy milyen tőkeáramlásokat látunk illetve láttunk a közelmúltban, mivel ezek egyszerre megerősítő és figyelmeztető jelzéseket is adnak.
Az értelmezésük nem annyira egyszerű és mi is rendszeresen tanakodunk, hogy egy-egy eszközbe áramló tőke megerősíti az adott eszközt, hiszen van rá érdeklődés, vagy éppen ellenkezőleg, törékennyé teszi az, hogy már boldog-boldogtalan televette magát belőle. Ez most sincs másképp.
Befektetési alapokba és ETF-ekbe áramló tőke az adott alapok összméretének arányában
A fenti ábra nagy vonalakban ad összefoglalást a főbb eszközök iránti érdeklődést illetően. A bal oldali skála az elmúlt három és tizenkét hónap tőkeáramlását mutatja (kék oszlopok), a jobb oldali skála (fekete négyszög) pedig az elmúlt négy hét folyamatait. Az ábrán nem látszik, de a négyhetes változást az elmúlt két hét igen erőteljes tőkemozgása dominálta, és a korábban népszerű kötvényekből és feltörekvő piaci részvényekből ment át pénz fejlett piaci részvényekbe illetve pénzpiaci (azaz igen kockázatkerülő) eszközökbe.
Az ábra jól mutatja, hogy nem minden tőkemozgás egyenlő. A kötvényekből úgy jött ki a pénz, hogy a megelőző hosszabb időszakban igen erőteljes érdeklődés volt az eszközök iránt. Amennyiben az új amerikai elnök ezt az ígéretét betartja, akkor jöhet olyan költségvetési impulzus, ami Amerika monetáris politikájáról alkotott képet megváltoztatja. Mivel a kamatok igen alacsony szintről indulnak, és lehet, hogy az elmúlt három év tökörészése után a Fednek végre lesz vér ott, ahol lennie kell ahhoz, hogy ne csak évente egyszer emeljen kamatot, akkor joggal várhatunk a kötvényekből a tőke további kiáramlásánt.
A fejlett piaci részvényeknél pont ellenkező a helyzet: ezek a piacok alig láttak az elmúlt évben pénzbeáramlást, minden ellenkező híreszteléssel ellentétben strukturálisan nincsenek túlvéve, így a tőke beáramlása folytatódhat. Ez a részvénypiaccal kapcsolatban pozitív fejlemény.
A pénzpiaci alapok, főleg ilyen kamatok mellett, inkább pénzügyi parkoló pályának számítanak, így az, hogy hirtelen tőkeáramlott ide, átmeneti jelenségnek is felfogható. Ez a kimutatás nem mutatja, de más statisztikákból tudjuk, hogy a befektetők rendkívül magas hányada tart a szokásosnál nagyobb mértékben extrém biztonságos, de hozamot nem biztosító pénzpiaci eszközt, így logikus azt feltételezni, hogy a kötvényekből kiáramló pénz nem az amúgy is magas pénzpiaci befektetések, hanem inkább a részvénypiacok felé fordul.
Részvénypiacból is több van, és most az igazi kraft a fejlett piacokban van. Ezeket megbontva három teljesen különböző helyzetben levő piacot látunk.
Részvény alapokba és ETF-ekbe áramló tőke az adott alapok összméretének arányában
Amerikai részvényekbe a relatíve jó teljesítmény ellenére egy évig nem ment pénz, Donald Trump győzelme viszont beindítani látszik egy vételi hullámot. A piac nincs túlvéve, ergo a folyamat mehet tovább. Európa iránt az érdeklődést nem indította el az amerikai elnökválasztás eredménye, ami érthető is: az amerikai infrastruktúra-projektek nem az európai cégeknek fognak kedvezni, ráadásul az európai bankszektor máig megoldatlan ügyei sem adnak okot vak optimizmusra. A piacot jelentős tőke hagyta már el, így további esés, pláne egy amerikai emelkedés esetén talán nem indokolt, de egyelőre nem ez tűnik a nyertes piacnak.
Végezetül Japán egy harmadik esetet képvisel: úgy ment pénz ebbe a piacba, hogy a trend korábban is pozitív volt, így egyelőre a japán indexek további emelkedése valószínűsíthető. A japán piac azért is érdekes, mert ha a tőkeáramlást nem ebben a formában, hanem kumulálva nézzük, akkor feltűnő, hogy a Nikkei majdnem harminc százalékos korrekciója úgy ment végbe, hogy a befektetők igazából el sem hagyták a piacot. Sőt, az emelkedés legkisebb jelére újra megnőtt az érdeklődés.
Japán részvényalapokba és ETF-ekbe áramló tőke kumulált nagysága
Végezetül a kötvényalapoknál azt látjuk, hogy a nyomás várhatóan az amerikai kötvénypiacon lesz, ezen belül is az állampapírokon és a befektetési kategóriájú vállalati kötvényeken. A spekulatív vállalati kötvények eddig sem sok tőkét mozgattak meg annak ellenére, hogy az árak mindkét irányban jelentős mozgást mutattak az elmúlt egy évben. Teljes az érdektelenség az európai kötvénypiacok iránt, pénz se ki, se be nem megy. Zűrösebb viszont a feltörekvő országok kötvénypiacainak a helyzete. A 2015-ös visszaesés után most ez a piac befektetők lieblingje volt az idén, de az elmúlt két hét igencsak odavert neki. Emelkedő dollárkamatok, és főleg erősödő dollár mellett van néhány ország, ahol nem lesz leányálom az elkövetkező év, nem csoda, hogy páran újraértékelik a helyzetet. Ennek is minden bizonnyal lesz folytatása.
Kötvényalapokba és ETF-ekbe áramló tőke az adott alapok összméretének arányában
Mindez, mint említettem, négyelemű értékelési rendszerünk egyik része, annak is csak egy komponense. A belőle levonható következtetések is csak feltétesek, és csak a többi megfigyeléssel együtt adnak ki egy egész véleményt, már amennyiben kiadnak bármit is. Nem beszéltünk a fundamentumokról, az értékeltségről, valamint a technikai indikátorokról sem. A lényeget persze semmi nem változtatja meg:
„Investing is an art form that requires probabilistic decision-making using imperfect information about an inherently unknowable future.” (Barry Ritholtz)
Forrás: Deutsche Bank, JP Morgan, Aegon
