A mai nap során 142,07 milliárd forint értékben vett vissza 14/D állampapírt az Államadósság Kezelő Központ, ami kirívóan nagy összegnek számít. Ráadásul kísértetiesen hasonlít egy-egy múltbéli mintára, ami után komoly vételi erő jelent meg a másnapi aukción.
A tegnap nyilvánosságra hozott újabb történelmi mélypontra süllyedő inflációs mutatók alaposan felkeverték az állóvizet a hazai állampapír-piacon. Áprilisban ugyanis -0,1 %-os volt az egy évre visszatekintő árdrágulás, ami egyértelműen alulmúlta a várakozásokat. A magyar piacgazdaság történetében még sosem volt erre példa. Ennek hatására sorban jelentek meg újabb és újabb elemzői várakozások, ami szerint folytatódhat a hazai kamatcsökkentési ciklus (egyes elemzőházak már 2%-os alapkamatot vízionáltak). Mindezt tovább fokozta Pleschinger Gyula nyilatkozata (aki egyébként a Monetáris Tanácson belül az egyik legmérsékeltebb tag, hiszen már többször a megállás mellett voksolt), miszerint tovább nyújtózkodhat a Jegybank, azaz akár további kamatcsökkentés is elképzelhető.
Ami a rövid hozamokat illeti, azok már jó ideje a jelenlegi alapkamat alá kerültek: már az éves papír legutóbbi aukciós maximum hozama is 2,5% alá süllyedt. Mindez persze azt is jelenti, hogy nagyjából már olyan 1,5 éves lejáratig nincsen semmilyen lejárati prémium a hozamgörbe rövid végén. Már önmagában ez is megmagyarázhatná, hogy miért adtak vissza a piaci szereplők 142,07 milliárd Ft értékben 14/D-t az Államadósság Kezelő Központnak, valószínűleg azonban ennél messzebb menő következtetéseket is le lehet vonni.
A részletekből arra lehet következtetni, hogy egy kimagaslóan nagy szereplő állhat a visszavásárlási aukció mögött. Mivel összesen 2 ajánlatot fogadott el az ÁKK, így ebből már adódik, hogy rendkívül koncentrált visszaadásról beszélünk.
Természetesen ez felveti annak a kérdését, hogy mi lesz az így felszabaduló pénzzel, hiányozni fog az állam finanszírozásából vagy holnap egy igen erős aukciót láthatunk?
Inkább az utóbbira hajlunk. Egyrészről ha csak úgy hirtelen beszédelegne egy 140 milliárd Ft-os visszaadási szándék az aukcióra minden előjel nélkül, azt nagy valószínűséggel nem fogadná el az ÁKK (pláne a jelenlegi helyzetben, mikor az MNB által meghirdetett Önfinanszírozási koncepció szerint növelni szeretnék a forintos forrásbevonást), sokkal inkább azt lehet valószínűsíteni, hogy előre megegyezhetett a titokzatos befektetővel, hogy visszaveszi a rövid papírt igen kedvező szinteken, feltéve, hogy az meghosszabbítja (legalább a jelentős részét) a holnapi 3, 5, 10 éves papírokat kínáló aukción (vagy már elkezdte meghosszabbítani azt). Mindebbe a történetbe passzolhat az egyik legnagyobb hitelezőnk, a Franklin Templeton: a legfrissebb március végi adatok alapján (Bloomberg) több, mint 270 milliárdnyi 14/D-vel rendelkezett. Ráadásul a hozamgörbe meredeksége továbbra is csábító: bár a 14/D és például a 19/A hozamkülönbözete az MNB bejelentése utáni hetekben folyamatosan szűkült, továbbra is kecsegtető szinteken van, nem beszélve arról, hogy az EKB esetleges mennyiségi lazítása, a hazai alapkamat-várakozások és az MNB Önfinanszírozási konstrukciója együtt elég kedvezően hangzik, még ha igen komoly rali után is vagyunk.
Mindez kísértetiesen hasonlít például a 2013. november 14-i aukcióra: alig pár nappal az akkori sokakat megdöbbentő inflációs számok után nagy mennyiségű 15/A-t vett vissza az ÁKK, majd másnap egy igen erős aukció szemtanúi lehettünk (ahogy azt akkor meg is írtuk: http://www.totalreturn.hu/holnap-erdekes-aukcio-ele-nezunk/). A helyzet annyival másabb, hogy most a hozamgörbe meredeksége némiképp csökkent, illetve a külföldi befektetők magyar állampapír-állománya is jelentősen nőtt az elmúlt hetekben, ugyanakkor az előbb említett események (infláció és kamatvárakozások, MNB programja, EKB várakozások) miatt, már így is fokozott a kereslet a hazai állampapírok iránt, ráadásul most jóval több 14/D lett visszaadva, mint akkor. Mivel ekkora mennyiséget nem lehet egy aukción megvenni, így felvetődik a kérdés, hogy a mai visszaadó mekkora részét újította már meg a mai összegnek korábban, vagy hány aukciót vihet el, esetleg megjelenik –e a másodpiacon is?
Ugyanakkor a mai hírek pikantériája (ami egyben óvatosságra is int a következtetéseket illetően), hogy Töröcskei Istvánnak, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatójának épp ma jelent meg egy nyilatkozata, mi szerint a forintalapú állampapírpiacon szükség van a külföldi szereplőkre, de az eddigieknél jóval kisebb arányban (Forrás: Napi Gazdaság). Mindezt jelenleg lehetővé teszi, hogy az állam finanszírozási tartalékai a masszív kibocsátások következtében jelentős mértékben megnőttek. Ráadásul Magyarország súlya csökkenni fog a sokak által követett JPMorgan indexcsaládban, ami azt is elképzelhetővé teszi, hogy a Templeton csökkenteni szeretné az akítv magyar kitettségét. Befektetőként persze ilyenkor egyből arra gondolunk, hogy mit venne helyette? Csupán spekuláció, de akár az is elképzelhető, hogy a Templeton az egyik nagy pozíciói közé tartozó Ukrajna felé kacsintgat, hiszen ott pedig dolláros kötvénykibocsátás készül (amerikai garanciával). Persze ha mégsem lenne hosszabbítás és az utóbbi forgatókönyv valósulna meg (vagy az elmúlt hetekben már megtörtént volna), akkor az akár némiképp el is bizonytalaníthatná a hazai befektetőket, mindenesetre mi – az előjelek, a piaci környezet és a múlt alapján – inkább egy erős aukcióra számítunk holnap.
Izgalmas lesz!
Update:
a vártnak megfelelően igen erős aukciót láthattunk ma: a benchmark papírok iránt összesen több, mint 238 milliárd forintos vételi érdeklődés volt. A hozamok brutálisan, több, mint 50 bázisponttal estek a két héttel ezelőtti aukcióhoz képest.
