De mire számíthatunk az egyes kimenetek esetében? Clinton programjában központi szerepet kap az a hit, miszerint a kormányzat képes pozitívan befolyásolni a gazdasági szereplők viselkedését. Ezt részben kormányzati költekezéssel (infrastruktúra, oktatás), részben az adórendszer változtatásával igyekszik elérni. Bár Clinton kapcsolata hagyományosan jó a pénzügyi szektorral, mégis kiemelt feladatának tekintené a Dodd-Frank törvény szigorítását. A túlzott kockázatvállalást és a piaci volatilitást is szeretné mérsékelni: az előbbire a rendszerszintű pénzügyi intézmények közterheinek növelésével, míg az utóbbira a rövid távú befektetési tevékenységre kirótt extra adóval válaszolna. A gyógyszeripar nem örülne a megválasztásának, ugyanakkor támogatná a megújuló energiát, míg az olajfogyasztást mérsékelné. Mégis a legnagyobb dobása a bevándorlás könnyítése, részleges legalizálása lenne: az új munkaerővel felpöröghetne a növekedés és a termelékenység. Az extra kiadásokat nagyban fedezné a magas jövedelműek adóterheinek növelése, amivel progresszívebbé válna az adórendszer. Az ország adóssága többé-kevésbé változatlan maradna, míg a legfőbb nyertesek az alacsony és közepes jövedelműek lennének.
Trump programja sokkal kevésbé kiforrott, gyakran változik és ellentmondásoktól sem mentes. Mindazonáltal irányvonalában egy jobban elszigetelt, a globalizáció egyes folyamatait visszafordító Amerikát vizionálna. Több kereskedelmi egyezményt újratárgyalna, óriási vámot vezetne be a kínai és a mexikói importra. Az országban élő csaknem 11 millió nem dokumentált bevándorlót egyszerűen deportálná és betonfalat húzna a mexikói határra. Óriási adócsökkentést szeretne, ugyanakkor erre nem látszik a fedezet terveiben. Megválasztása óriási bizonytalanságot hordozna magával, ami elhalaszthatja rövid távon az amerikai kamatemelést (idővel azonban a kieső munkaerő magasabb kamatokhoz vezethetne). A részvény- és ingatlanárak is vélhetően megsínylenék a megválasztását. A mostani gazdaságpolitikához képest a programja alapján nőne az államháztartási hiány és az ország eladósodottsága, a gazdaság gyengébb, a munkanélküliség nagyobb lehet. A program legnagyobb haszonélvezői a leggazdagabb amerikaiak lennének.
Ezek persze csak a tervek, a politikai realitás azt mutatja, hogy jelentős részük nem, vagy csak tompított formában valósulna meg. Trumptól azonban nem csak Amerikában, hanem világszerte is félnek. Amerikán kívül Mexikóban izgulnak a legjobban: a betonfal, a vám és a NAFTA bolygatása a mexikói pezó leértékelődésében köszön vissza.
Az esélyek Clinton mellett szólnak, ugyanakkor a Brexit előtt sem fogadtunk volna a végső kimenetelre, így várjuk meg a végét. A befektetések terén is minden forgatókönyvvel számolni kell…
Apró betűs rész: a fenti írás nem minősül befektetési ajánlásnak, értelemszerűen nem fedheti le az összes forgatókönyvet, egyszerűen csak a szerző saját, jelen információk alapján kialakított pillanatnyi véleményét tükrözi. Mindez a bejövő információk függvényében drasztikusan változhat.
Amennyiben tetszett a bejegyzés és az elsők között szeretnél értesülni új blogbejegyzéseinkről, oszd meg és lájkolj minket a Facebook-on!
