–Tomasovszki Tímea, VIG Alapkezelő–
Idén szeptember 18-án életbe lépett a legelőször 2020 júliusában felvetett ú.n. TNFD (Taskforce on Nature-related Financial Disclosures). Az ajánlásrendszer segíti a vállalatokat, hogy számszerűsítsék, kimutassák, illetve csökkentsék a természetre gyakorolt negatív hatásukat, majd végső soron pozitív hatássá formálják azt.
Elődjét, a TCFD-t (Taskforce on Climate-related Financial Disclosures) már rutinosan használják a cégek, hiszen elsődlegesen a klímaválság az, amely a vállalati ESG környezeti pillére kapcsán felmerül. A TNFD megalkotói azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a természetet illetően is változtatni kell a nézőpontunkon, és nem tekinthetünk rá kimeríthetetlen erőforrásként, hiszen mára kutatások igazolják, hogy véges.
Az új keretrendszer elődjéhez hasonlóan négy pilléren nyugszik: Vállalatirányítás, Kockázat és hatáskezelés, Célok és mérőszámok, illetve Stratégia. Ez a felosztás nem csak a TCFD-vel van összhangban, hanem az ISSB (International Sustainability Standards Board) ajánlásával is. Különbség viszont a TCFD-hez képest, hogy az ajánlások itt nem izoláltan a biodiverzitásra és ökoszisztémára vonatkoznak, hanem arra ösztönzik a vállalatokat, hogy a természeti és klímaválság kérdéseit integráltan kezeljék.
Végső soron a TNFD célja az is, hogy a cégek integrálják a döntéshozatalba és stratégiájukba a természettel kapcsolatos kérdéseket, és ne csak egy CSR (Corporate Social Responsibility – Társadalmi Felelősségvállalás) tevékenységként tekintsenek rá. Ehhez pedig cserébe az ajánlás biztosítja a megfelelő és egyre szélesebb körű adatokat és információkat.
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
