A konjunktúra tartós javulásának feltétele, hogy legyen hitelezés. Ez minden előzetes jel ellenére még mindig hiányzik Európában. Ugyanakkor mégis bizakodók lehetünk.
A bankok lazítják a feltételeket, amelyekkel a vállalatokat hitelezik, és arról számolnak be, hogy a hitelfelvételi kedv növekedését is látják, mégsem növekszik a hitelállomány. Ez így nem igazán jó, mert beruházás (azaz a jövőbe történő befektetés) nélkül nincs növekedés, hitelezés nélkül viszont beruházás sincs.
Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek állománya az Eurózónában
A bankhitelt azért van fókuszban, mert míg Amerikában a vállalati hitelfinanszírozás 80 százaléka a kötvénypiacon történik, és csak 20 százaléka jön bankhitelekből, Európában ez az arány pont fordított. Ugyanakkor az európai vállalatok életében a kötvények mégis egyre fontosabb szerepet játszanak, a kibocsátott kötvények mennyisége a válság óta 50 százalékkal nőtt.
Nem pénzügyi vállalatoknak által kibocsátott kötvények állománya az Eurózónában
Ha ezt a két finanszírozási formát összerakjuk, akkor már nem lehet mondani, hogy az európai gazdálkodó szektor ne a növekedésben gondolkodna. A teljes hitelállomány ugyanis így összességében, ha kis mértékben is, de emelkedik, ami pozitív a konjunktúra későbbi alakulását illetően.
Nem pénzügyi vállalatok idegen forrásainak növekedése az Eurózónában
Hitelbővülés tehát van, csak ennek forrása egyelőre nem a bankoktól, hanem a tőkepiacról érkezik.
Forrás: Bloomberg, Aegon
Apró betűs rész: a nap grafikonja nem feltétlenül jelez fontos folyamatot, egyszerűen csak a szerző számára érdekes esemény, folyamat grafikus megjelenítése. Nem előrejelzés, nem normatív értékelés, csak egy tény a sok közül.