Mint sok más befektető, én is folyamatosan árgus szemekkel nézem az amerikai “2-10 kötvény inverziót”. Azoknak, akik nem ismerik: ez a kötvénypiaci állapot arra a helyzetre utal, amikor a 2 éves hozamok magasabbak a 10 éves hozamoknál. Ez a helyzet viszonylag szokatlan, és jellemzően recessziókat előz meg, ezért sok befektető foglalkozik ezzel a piaci jelenséggel. A közelmúltbeli ármozgások további bajokra utalhatnak.
A hosszabb távú kamatlábak hüvelykujj szabály szerint magasabbak a rövidebb távú kamatlábaknál. Ennek közgazdasági kifejezése a likviditási preferencia: az emberek a rövidebb lejáratú, fix jövedelmű eszközök birtoklását részesítik előnyben a hosszabb lejáratúakkal szemben. A kötvény befektetések egyik legfontosabb tényezője, hogy egy befektető időben megkapja-e az összes ígért kamatot. Minél hosszabb a futamidő, annál nagyobb a lehetősége annak, hogy valami előre nem látható baj történhet, ami megzavarja e kifizetéseket. Ezért a befektetők általában hajlandóak többet fizetni a rövidebb lejáratú kötvényekért, a magasabb kötvényárak pedig alacsonyabb hozamot eredményeznek.
Ha az államadósság különböző hozamát és lejáratait ábrázoljuk, azt hozamgörbének nevezzük. A hozamgörbe általában lefelé ível, balról jobbra haladva. Figyeljük meg a különbségeket az alábbi grafikonon, ahol a sárga vonal (a 6 évvel ezelőtti hozamgörbe) normális módon felfelé meredek, míg a zöld vonal (a mai görbe) 6 hónaptól 10 évig lefelé meredek, a 10 éves hozamok mintegy 70 bázisponttal a 2 éves hozamok alatt vannak:
forrás: Bloomberg
Azt is lehet látni, hogy a jelenlegi görbe teljesen a régebbi görbe fölött helyezkedik el. Ez azt mutatja, hogy a jelenlegi kamatlábak magasabbak, mint a korábban megszokott szintek. Ha összehasonlítjuk a mai görbét az alig két héttel ezelőttivel, láthatjuk, hogy a hosszabb távú kamatlábak mennyit mozdultak, még akkor is, ha a rövid távú kamatlábak viszonylag változatlanok. Az inverzió az 1980-as évek eleje óta nem látott -1%-os mélypontról a jelenlegi -0,7%-ra csökkent, szinte kizárólag azért, mert a hosszabb távú kamatlábak emelkedtek. Ezt a jelenséget a tőzsdei szakzsargon “medve meredekségnek” hívja – ez azt jelenti, hogy a görbe meredekebbé vált (vagy ebben az esetben kevésbé invertálódott), mert a kamatok inkább a hosszú, mint a rövid végén emelkedtek.
US Treasury hozamgörbék, ma (zöld), 2 héttel ezelőtt (sárga):
forrás: Bloomberg
Elvileg ez egy pozitív fejlemény. Ha a meredek inverziók általában recessziót jeleznek, akkor a sekélyebb inverzióknak azt kellene jelezniük, hogy a recessziós félelmek enyhülnek (ennek hatására befektetési bankok elemzői is csökkentették a jövőbeni recesszió valószínűségét). Csakhogy a történelem azt mutatja, hogy a zsugorodó inverziók a recessziók kezdete előtt következnek be. Az alábbi grafikonon a 2-10 éves spreadet lehet látni be havi bontásban az elmúlt 30 évben. A recessziók kezdetét függőleges piros vonalakkal, a végét pedig függőleges zöld vonalakkal jelöljük. A recessziók időzítésére a National Bureau of Economic Research (NBER) definícióját használtuk.
2 éves / 10 éves hozamkülönbség, 30 éves havi adatok, piros/zöld vonalakkal az NBER által meghatározott recessziók kezdetén/végén, és a 0%-os szint kiemelve (sárga):
forrás:Bloomberg
Ha a fenti ábrát nézzük, azt látjuk, hogy a recessziók a 2-10-es inverzió csökkenése után kezdődtek. Jelenleg még messze vagyunk attól, hogy a hozamgörbe visszatérjen a normális formájához. Ha azonban úgy gondoljuk, hogy a 2-10-es inverzió kiváló korai előrejelző rendszer a recessziókra, akkor a hozamgörbe visszatérése a normális állapotba valójában recessziós jel lehet.
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”