“Globálisan és Magyarországon is közel lehet az inflációs fordulat, 2023 elején elérheti a csúcsot az áremelkedés, majd lassú mérséklődés jöhet” – mondta az Aegon Alapkezelő novemberi konferenciáján Virág Barnabás. Az MNB alelnöke szerint ugyanakkor a gazdaságpolitikának ébernek kell maradnia, hiszen tartós inflációs nyomás is fenyeget, amire mindenképp reagálni kell.
Sok a kihívás a gazdaságpolitika előtt
“A jelenlegi turbulens, háborús időszakban kell megtalálnunk azt a gazdaságpolitikát, amivel a stabilitásunkat meg tudjuk őrizni, ez most a legfontosabb” – fejtette ki az alelnök. Hozzátette, hogy jelenleg kifejezetten alacsony növekedés felé mutatnak az előrejelzések az eurózónában és az USA-ban is, de Kína esetében is érdemi lassulást jelent a 4,8 százalékos várható GDP-bővülés. Ugyanakkor a harmadik negyedéves adatok talán kedvezőbbek lettek a vártnál, így ugyan a technikai recesszió továbbra is fenyeget, de annak mélysége talán nem lesz olyan súlyos, mint korábban gondoltuk.
Az inflációval kapcsolatban Virág Barnabás úgy fogalmazott, hogy annak oka globálisan elsősorban a háború. Emellett van egy strukturális tényező is: a nyolcvanas évektől a 2010-es évekig olyan korszakban volt a világ, amikor a munkaerőköltségek, az energiaárak és az élelmiszerárak alacsonyak voltak. Ebből megyünk át egy új világba, amiket geopolitikai feszültségek tesznek bonyolultabbá. A romló demográfia miatt a munkaerő már nem lesz olcsó, az energiaárak nem fognak visszatérni a háború előtti szintre, és ehhez kapcsolódóan az élelmiszerek áremelkedése is tartós lehet. A jegybank alelnöke szerint akár tartós inflációs nyomás is kialakulhat a következő években-évtizedekben, amire a gazdaságpolitikának reagálnia kell. Rövidtávon meg kell állítani az infláció emelkedését, középtávon pedig olyan átmenetre van szükség, mely alkalmazkodni tud ezekhez a változásokhoz nagyobb hatékonysággal és új energiamixszel.
A magyar helyzetre kitérve Virág kiemelte, hogy lassan véget érhet az infláció gyors emelkedésének időszaka, 2023 elején várhatóan tetőzik majd az áremelkedés, de csak az év második felében várható érdemi csökkenés. Ugyanakkor szerinte jó esély van arra, hogy a jövő év végére elérhető lesz az egyszámjegyű infláció.
Hogyan reagálhat erre a monetáris politika?
“A kelet-közép-európai régióban a magas infláció mellett a kockázati megítélés bizonytalansága és a folyó fizetési mérleg egyenlegének romlása is nyomást helyez a jegybankokra” – mondta Virág Barnabás. Látható, hogy a háborús hírekre érzékenyen reagálnak a régiós piacok – emelte ki.
A monetáris politikának egyszerre kell reagálnia az inflációra, a folyó fizetési mérleg egyenlegének romlására és a kockázati tényezőkre. Ennek eredményeként a régiós országok elkezdtek egy összetett monetáris politikát alkalmazni a kamatok jelentős esésével és egyéb eszközökkel reagálva a kockázati megítélés változására. Ez jelentheti a likviditás csökkentését vagy a folyamatos devizapiaci intervenciókat. Mindenhol összetett stratégiák vannak, az MNB esetében is az alapkamat emelése mellett zajlik a likviditás szűkítése és célzott intézkedések – hangsúlyozta az MNB alelnöke.
Virág Barnabás szerint a jelenlegi 13%-os alapkamat-szint megfelelő a fundamentális inflációs helyzet kezelésére. Erre tartósan szükség lesz, várhatóan velünk fog maradni, hiszen az infláció 20% felett van, és a következő hónapokban várhatóan még emelkedni fog.
