750 millió ember világszerte – ennyire tehető szakértői becslések szerint azoknak a száma, akik nem jutnak a Földön naponta tiszta ivóvízhez. A főként harmadik világbeli országokra érvényes adatok pedig még megdöbbentőbb trendet mutatnak, ha a hígiéniához szükséges másik alapvető feltételt, a szennyvízkezelést is figyelembe vesszük. Megdöbbentő, de 2,4 milliárd ember nem részesül megfelelő szennyvízellátásban napjainkban.
A Föld lakosságának 30 százaléka nem jut hozzá jelenleg tiszta vízhez, míg a 10 százaléka ivóvízhez sem, ami tarthatatlan.
Víz, mint befektetés
Első hallásra talán etikátlannak tűnhet, hogy a befektetők pénztárcáján keresztül vezethet az út ahhoz a közös célhoz, miszerint a Föld összes lakója megfelelő víz- és szennyvízellátásban részesüljön.
Ha azonban objektíven figyelembe vesszük a harmadik világbéli országok gazdasági helyzetét és lehetőségét, akkor kizárólag az alábbi működőképes elképzelés marad:
- Tiszta vizet mindenkinek: Az állapot tarthatatlan és azonnali megoldásért kiállt, amit a túlnépesedés csak még inkább nehezít. Előrejelzések szerint a jövőben még fokozódhat a probléma, hiszen 2030-ig 40 százalékkal nőhet a világ vízigénye és a pesszimista szcenáriók szerint 2050-ra közel 4 milliárd ember szenvedhet majd a tiszta víz hiányától világszerte.
- Létezik technológiai megoldás! Technológiai szempontból a legtöbb veszélyeztetett régió víz- és közműhálózatának fejlesztése lehetséges, a megoldás kulcsa tehát az emberiség kezében van.
- Ki fizeti a számlát? Az érintett országok rossz gazdasági helyzetük (eladósodottság, szakemberhiány) miatt aligha lesznek képesek önállóan megoldani a helyzetet, ezért külső megoldásra van szükség.
- Társadalmi összefogás, mint lehetőség: Az egyetlen reális esélyt a gyors megoldásra egy társadalmi együttműködés jelentheti a közösségek, államok, befektetők és társadalmi szervezetek között.
A megoldás, amivel minden fél nyerhet
Szerencsére a helyzet megoldható, ráadásul egy korrekt összefogással minden fél nyerhet hosszútávon:
- a nélkülöző, mélyszegénységben élő közösségek akár rövid időn belül is hozzájuthatnak a tiszta vízhez és az ivóvízhez.
- a harmadik világbéli országok modern közműhálózatokhoz juthatnak, ami alapját képezheti a jövőben a gazdasági fejlődésnek.
- a befektetők duplán nyerhetnek a projekteken, hiszen úgy részesülhetnek a több, mint 600 milliárd dollár (!) méretű szektor fejlődéséből, hogy közben segítenek másokon.
Közben társadalmi szervezetek is elérhetik a céljaikat, sőt akár külső ellenőrző szervként is nyomon követhetik a projekteket.
Profitábilis projektek
A projektek nem túl bonyolultak, hiszen a legtöbb helyen az alapvető víz-, szennyvíz- és hulladékgazdálkodás megteremtése a végső cél.
- víztisztító létesítmények fejlesztése, ami a szennyezett folyóvizet képes ivóvízzé alakítani,
- teljeskörű vízhálózatok kiépítése vagy innovatív mobil víztisztító és víztároló megoldások telepítése (az alacsony népsűrűségű régiókban),
- szennyvízelvezető hálózatok építése vagy ciszternák telepítése (ritkán lakott országrészekben), amivel elkerülhető a folyók és a talajvíz közvetlen szennyezése,
- szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas tárolók és szemétfeldolgozók fejlesztése,
- eső- vagy tengervíz hasznosítása gyűjtéssel és sótalanítással, ahol ez a lehetőség rendelkezésre áll (Ázsiában- és Dél-Amerikában),
- meglévő ipari létesítmények felülvizsgálata környezetvédelmi szempontból és a modern, zöld technológiák honosítása.
Két érdekes példa az Egyesült Államokból
- Többszöri felhasználás: Kiváló példát jelent a víz tudatos felhasználására és a szennyvíz innovatív kezelésére Dél-Kalifornia, ahol az egységnyi vízmennyiséget már napjainkban is 5-6 alkalommal hasznosítják, figyelembe véve a felhasználás jellegét és láncba kötve a folyamatokat.
- Szabad-e a vizet privatizálni? Óriási szakmai diskurzus várható a jövőben arról, vajon szabad-e a létünket jelentő ivóvizet privatizálni. Kaliforniában mindenesetre ezt tervezi az egyik legismertebb flakonos ásványvíz gyártó cég.
Az első lépcsőfok befektetőként
A projektek technológiai, földrajzi és jogi sokszínűsége miatt aligha van arra lehetőség, hogy a magánbefektetők közvetlenül képesek legyenek a fejlesztésekbe invesztálni tőkéjüket, ezért a többi megatrendhez hasonlóan ebben az esetben is egy befektetési alap jelentheti a költséghatékony megoldást. Például az Aegon Alapkezelő Megatrend alapja.
Ha felkeltettük az érdeklődését, akkor azt javasoljuk olvassa el a többi megatrendről szóló összefoglalónkat is, ahol többek között az önvezető autókban, a génterápiában, a cseppfolyósított gázban és az orvosi marihuánában rejlő befektetési lehetőségekre is rámutattunk korábban.
