A közép-európai részvénypiacok kiválóan teljesítettek az első félévben, jelentősen magasabb hozamokat lehetett elérni, mint a feltörekvő piacokon, de a nyugat-európai részvénypiacok többségénél is jobbnak bizonyult a régió: az osztrák piacot a második negyedév során a kedvező ciklikus szektorösszetétel, a lengyel piacot az erős eredménynövekedés, míg a magyar részvényeket az alulárazottság támogatta.
Az elemzők eredmény-növekedési várakozásai ugyan alacsonyabbak a régióra vonatkozóan, mint a fejlett részvénypiacokra, az amerikai indexek feszített árazásával szemben a régió még mindig attraktívnak tekinthető: a magyar és osztrák indexek hosszútávú értékeltségük alatt forognak 9,4 , illetve 10-es előretekintő P/E rátán, de a lengyel részvényindex 12-es szorzója is jelentősen alacsonyabb, mint az amerikai S&P500 21-es vagy Nasdaq közel 30-as eredményszorzón vett értékeltsége. Ez még az indexek szektoriális összetételének különbözőségeit figyelembe véve is túlzó eltérés – véli Szujó Tamás, az Aegon Alapkezelő junior portfóliómenedzsere. A szakember kiemelte, hogy az utóbbi években elsősorban a lengyel tőzsde fejlődött a legintenzívebben, csak idén 11 vállalat jelent meg eddig a varsói börzén, és ezek nagyrésze innovatív üzleti modellel, nagy növekedési potenciállal bír, emiatt a részvénykiválasztás során is különösen sok mozgástér van.
Az alulértékeltséget indikálja továbbá az is, hogy a régiós CETOP index értékeltsége eső trendben van a feltörekvő piacokéhoz képest, a 2010-es évtized első felében megfigyelhető 20 százalékos prémium helyett ma már közel 20 százalékos diszkonttal forog. Ezt makrogazdasági egyensúlytalanságok sem indokolják, az egyetlen kockázat talán az lehet, hogy az infláció sokkal jobban megugrott, mint a fejlett piacokon – a magyar és a cseh jegybank már kamatot is emelt, míg a lengyel jegybanki vezetés egyelőre igyekszik halogatni a kamatemelést. Mindezen kívül azonban a jegybanki környezet még mindig támogatónak mondható.
Az elmúlt évek egyik nagy sikertörténete volt a régióban lengyel játékgyártóké, amelyek közül a CD Projekt mára a világ legnagyobb játékgyártó vállalataival említhető egy lapon– még azzal együtt is, hogy a Cyberpunk 2077 megjelenése nem a tervek szerint alakult. A CD Projekten kívül azonban a többi fejlesztő is óriási növekedést tudhat maga mögött az utóbbi évek eredményeit figyelembe véve: megemlíthetjük a Playwayt, vagy a Ten Square-t is , melyek 50-80%-os éves bevételnövekedést könyveltek el stabil profitabilitás mellett. 2021 második negyedéve jellemzően nem a növekedési papíroknak kedvezett globálisan, így ezen részvények is szenvedtek, azonban találni köztük olyat, amelyek jövőre vonatkozó várakozásai változatlanul magasak.
Lengyelországban az elmúlt években tapasztalható intenzív bérnövekedési dinamika és stabil munkaerőpiaci helyzet eredményeképp a kiskereskedelmi szektor erősebb ütemben tudott nőni, mint Európa nyugati részén, amely trend folytatódni látszik. Az internet-lefedettség vonatkozásában komoly tér van még a növekedésre, ami az elektronikus kereskedelemre is pozitív hatással lesz. A lengyel részvények univerzumában a kiskereskedelmi szektor jó teljesítményéből az offline és online térben profitáló cégeket is találunk. Nemrég lépett tőzsdére az e-kereskedelmi platform szolgáltatásokat nyújtó Shoper és a „hagyományos” üzletekkel operáló Pepco, a Dino Polska pedig néhány éve már a piacon van. Ezekben a cégekben közös, hogy éves szinten 20-30%-al képesek nőni, amelyet marginbővüléssel párosulva kiemelt mértékben szoktak kedvelni a befektetők, ahogyan azt a Dino esetében láttuk. Úgy gondoljuk, hogy a közeljövőben ezek a részvények is jól teljesítők lesznek.
Mozgalmas hónapok-évek állnak a lengyel közműszektor előtt is, melyet jellemzően állami cégek uralnak, mint a PGE, a Tauron vagy az Enea. Ezek egy lengyel állami ügynökségen keresztül épp a környezetszennyező, elavult eszközeiket próbálják leválasztani. Az átalakulás eredményeképp optimálisabb tőkeszerkezetű, jobb profitabilitású, akvizíciókkal pedig zöldenergia irányába elmozduló energiaszolgáltató vállalatok jönnek létre, amelyek hosszabb távon a növekvő ESG-befektetések iránti keresletnövekedés miatt felértékelődési potenciált rejtenek magukban.
A lengyel bankszektorral kapcsolatban Szujó Tamás kiemelte: továbbra sem rendeződött a svájcifrank-hitelek sorsa, hónapok óta halogatják a végső döntést, ami a bankok értékeltségét is befolyásolja, ugyanis egyelőre mind az elemzők, mind a bankok maguk is csupán becslésekkel tudnak élni a tényleges költségekkel kapcsolatban, a kimeneteltől függően. Jelenleg ezek a pénzintézetek 20-30 százalékos diszkonttal forognak P/BV alapon historikus átlagukhoz képest, így a kockázat kiárazódása az értékeltségi szinteket is pozitív irányba mozdíthatja el.
Könnyen lehet tehát, hogy a lengyel részvénypiac éppen a szemünk előtt újul meg, ahol a korábban kevésbé hatékonyan működő, állami nagyvállalatok domináltak, míg a következő években már a kitisztult bankszektor, a zöldebb közműcégek, illetve az intenzív növekedéssel bíró játék- és e-kereskedelmi szektor fogja betölteni a meghatározó szerepet.
Az Aegonnál elsősorban a Közép-Európai Részvény Befektetési Alappal és a Lengyel Részvényalappal lehet a fenti ötletekkel keresni. A régiós alapban 45% a lengyel, egyenként 15% a magyar, cseh, és osztrák, valamint 10% a román részvények célsúlya.
