620 533 tartós befektetési számlán 8854 milliárd forint gyűlt össze 2026. június végére, a nyugdíj-előtakarékossági számlákon pedig további 688,1 milliárd forint – a Privátbankár által feldolgozott MNB-adatok szerint a két számlatípus együtt 9542 milliárd forintot, a magyar háztartások teljes értékpapírvagyonának a negyedét teszi ki. A Portfolio összesítése szerint az átlagos TBSZ-egyenleg 14,3 millió forintra emelkedett.
Ugyanennek a hónapnak az adataiból az is kiderül, hogy a háztartások éppen részvényeket adtak el. A Portfolio elemzése szerint júniusban a magyarok gyorsan megváltak a részvényeiktől, júliusban pedig – a Világgazdaság által ismertetett MNB-statisztika alapján – nettó 17,5 milliárd forint áramlott ki a részvényekből. Mindezt úgy, hogy a BUX abban a hónapban öt százalékot emelkedett, és az év eleje óta több mint 45 százalékos pluszban járt.
Rekordvagyon és részvényeladás egyszerre. Ez az ellentmondás nem véletlen, és nem is magyar sajátosság – de a magyar adatokból különösen jól látszik, mi történik akkor, amikor a megtakarítási forma korszerűsödik, a befektetői viselkedés viszont nem tart vele lépést.
Mit mutatnak a számok
A TBSZ – a tartós befektetési számla, amelyen az elért hozam meghatározott tartási idő után adómentessé válik – terjedése az elmúlt másfél évben látványosan felgyorsult. A növekedés üteme önmagában is beszédes.
| Időpont | TBSZ-számlák | TBSZ-vagyon | NYESZ-számlák | NYESZ-vagyon |
|---|---|---|---|---|
| 2025. december vége | kb. 519 000 | kb. 7900 Mrd Ft | kb. 103 000 | 637,9 Mrd Ft |
| 2026. március vége | 580 000 | 8177 Mrd Ft | kb. 106 000 | 645 Mrd Ft |
| 2026. június vége | 620 533 | 8854 Mrd Ft | 107 298 | 688,1 Mrd Ft |
A Pénzcentrum által ismertetett MNB-adatok szerint az első negyedévben 61 ezer új TBSZ nyílt, ami tizenkét százalékos negyedéves bővülés, és a statisztika történetének második legnagyobb ugrása. A Világgazdaság összesítése szerint 2025 végén a TBSZ-állomány éves összevetésben 27,8 százalékkal nőtt. A NYESZ – a nyugdíj-előtakarékossági számla – állománya júniusban 688,1 milliárd forintos csúcsra ért.
A háttérben egy adószabály áll: a 2023 közepén bevezetett szociális hozzájárulási adó a számlán kívül tartott befektetéseknél érezhetően megdrágította a hozamot, a TBSZ viszont mentesít alóla. Az MNB tájékoztatója szerint a TBSZ-en elért hozam három éven belüli feltöréskor 28 százalék adót visel (15 százalék szja és 13 százalék szocho), három és öt év között 18 százalékot, az ötödik év letelte után pedig nullát.
A részvényeladás rejtélye
A háztartások teljes értékpapírvagyona 2026 júniusában 38 240 milliárd forint volt. A hazai állományon belül az állampapír 14 455 milliárd forinttal 44 százalékot, a befektetési jegy 14 195 milliárddal 43,5 százalékot, a részvény pedig mintegy 3215 milliárddal 9,9 százalékot tett ki. A Portfolio áprilisi adatokat feldolgozó cikke szerint egy év alatt az állampapír súlya 47 százalékról 44 százalékra csökkent, a befektetési jegyeké 42,1-ről 43,7 százalékra, a részvényeké 8,4-ről 9,8 százalékra nőtt.
A hosszú távú trend tehát a részvények felé mutat. A havi adatok mégis mást mondanak: júniusban eladási hullám, júliusban 17,5 milliárd forintos nettó kiáramlás – miközben a háztartások részvényállománya a piaci áremelkedés miatt rekordot, 3278,6 milliárd forintot ért el. Vagyis a magyar befektetők nem azért gazdagodtak részvényben, mert vettek, hanem azért, mert a meglévő papírjaik felértékelődtek, és eközben folyamatosan realizáltak.
Ez klasszikus nyereségrealizálási minta. A BUX 2026 augusztusában 152 421 ponton érte el a történelmi csúcsát, a szeptember 9-i 147 922 pontos szint az év eleje óta 45,69 százalékos emelkedést jelent. Ilyen menet után az eladási késztetés emberileg érthető. A probléma nem az eladás ténye, hanem az, hogy a döntést jellemzően nem egy előre rögzített szabály váltja ki, hanem az árfolyam.
Amit a magatartáskutatás mond
Az MNB Megtakarítási jelentése két olyan mintát is dokumentál, amely a fenti ellentmondást magyarázza. Az egyik a hozamkergetés: a jelentés szerint 2025-ben a befektetési jegyek vásárlása 2300 milliárd forintra ugrott, ami az utóbbi évek legmagasabb értéke, és a háztartások a magasabb várható hozamú, de kockázatosabb eszközök felé mozdultak el azután, hogy az infláció mérséklődött. A részvényalapok 2025-ben 26,3 százalékos hozamot értek el – vagyis a pénz nagyrészt a már megtörtént jó teljesítmény után érkezett.
A másik minta a tehetetlenség. Ugyanez a jelentés megállapítja, hogy a lekötött betétek közel fele olyan bankban van, ahol az átlagos kamat egy százalék alatt marad, miközben a piacon 5-6 százalékos kondíciók is elérhetők. Ugyanaz a háztartás tehát képes hetek alatt reagálni egy részvényárfolyam mozgására, viszont évekig nem nyúl a betétjéhez.
A jelentés szerint a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona 2025-ben a GDP 117 százalékára emelkedett, a pénzügyi vagyon 71 százalékát viszont a legfelső jövedelmi tized birtokolja. A Portfolio adatai szerint a háztartások pénzügyi vagyona 2026 júniusára 126 ezer milliárd forintra nőtt. A rekordokat tehát nem egyenletesen éri el az ország.
A lényeg: a TBSZ egy adóburok, nem befektetési stratégia. Attól, hogy egy számla adómentes öt év után, még ugyanúgy lehet rajta rosszul időzíteni. Az adóelőnyt csak az fordítja hozamra, aki ki is tölti az öt évet a benne lévő eszközökkel.
Mibe kerül a rossz időzítés
A total return – a teljes hozam, amely az árfolyamváltozást és az újra befektetett osztalékot, kamatot együtt méri – szemlélete itt válik igazán fontossá. Egy részvényportfólió hozamának jelentős része nem az árfolyamból, hanem az újra befektetett osztalékból származik, ez viszont csak akkor működik, ha a pozíció megmarad. Aki minden nagyobb emelkedés után kiszáll, kétszer veszít: lemarad a további árfolyamnyereségről, és megszakítja az osztalék-újrabefektetés kamatos kamatát is.
A TBSZ ezt még egy réteggel megtoldja. A számla akkor éri el a nulla százalékos adókulcsot, ha a megtakarítási időszak kitelik. Az MNB szerint részfeltörésre is csak egyszer, a harmadik év letelte után van mód, egyébként a pénzkivonás a TBSZ végét jelenti. Egy rosszul időzített eladás tehát nemcsak hozamot, hanem adóelőnyt is megsemmisíthet.
A magyar megtakarítási piac elmúlt két évének fejlődése a keretrendszerben történt, nem a viselkedésben. Az adóoptimalizált számla elterjedt, a tartási fegyelem nem.
TotalReturn
Hogyan kerülheted el
A rossz időzítés ellen nem az segít, ha okosabban próbálod eltalálni a csúcsot, hanem az, ha kiveszed a döntést a napi hangulat kezéből. Néhány gyakorlati szempont.
- Írd le előre az arányokat. Rögzítsd, hány százalék részvény, kötvény, állampapír és készpénz legyen a portfóliódban, és mekkora eltérésnél nyúlsz hozzá. Ha van szabály, nem az árfolyam dönt helyetted.
- Az újrasúlyozás nem eladási jelzés. Ha egy eszköz túlsúlyba kerül, a szabály szerinti visszavágás nem ugyanaz, mint a teljes kiszállás. Előbbi fenntartja a pozíciót, utóbbi megszünteti.
- Nézd a teljes hozamot, ne csak az árfolyamot. Az osztalék és a kamat újrabefektetése hosszú távon a hozam számottevő részét adja, de csak akkor, ha a pénz bent marad.
- Nézd meg a betéti kamatodat. Az MNB szerint a lekötött betétek közel fele egy százalék alatti átlagkamatot fizető banknál van. Ez a legolcsóbban javítható tétel egy háztartás pénzügyeiben.
- Igazítsd a TBSZ nyitását az időtávhoz. Az öt éves adómentesség csak akkor ér valamit, ha addig nagy valószínűséggel nem lesz szükséged a pénzre. Ellenkező esetben a 28 vagy 18 százalékos kulccsal is számolj.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, a megjelenés napján elérhető nyilvános adatokon alapul, és nem minősül befektetési tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy ajánlattételre való felhívásnak. A bemutatott hozamok és kamatok a múltra, illetve a jelenlegi kondíciókra vonatkoznak, a jövőbeli eredményekre nem jelentenek garanciát. Befektetési döntés előtt érdemes a termék hivatalos dokumentációjából tájékozódni, és szükség esetén engedéllyel rendelkező szakértő személyre szabott segítségét kérni.
Gyakori kérdések
Mikor lesz adómentes a TBSZ?
Az MNB tájékoztatója szerint az első év gyűjtőév, ezt követően indul a megtakarítási időszak. Három éven belüli feltöréskor 28 százalék, három és öt év között 18 százalék az adóteher, az ötödik év letelte után pedig nulla. Részfeltörésre egyszer, a harmadik év letelte után van lehetőség.
Rossz jel, ha a magyarok részvényt adnak el?
Önmagában nem piaci előrejelzés. A lakossági megbízások összesített iránya nem mond semmit arról, merre megy a tőzsde. Amit jelez, az inkább a befektetői viselkedés: a nyereség realizálása jellemzően emelkedés után, nem előre rögzített szabály alapján történik.
Mekkora most egy átlagos TBSZ-egyenleg?
A Portfolio által ismertetett MNB-adatok szerint 14,3 millió forint 2026 júniusának végén, 620 533 számlán összesen 8854 milliárd forinttal. Az átlag azonban erősen torzít: az MNB jelentése szerint a háztartások pénzügyi vagyonának 71 százalékát a legfelső jövedelmi tized birtokolja.
Források
- Nagy robbanás a magyarok kedvenc megtakarítási számláinál – Portfolio.hu
- Sosem volt még ilyen nagy értékpapírvagyona a magyar háztartásoknak – Privátbankár.hu
- A klíma mellett befektetéseiket is felpörgették a magyarok a nyár közepén – Világgazdaság
- Tömegesen nyitják az adómentes számlákat a magyarok – Pénzcentrum
- TBSZ-roham Magyarországon – Világgazdaság
- Savings Report 2026 – Magyar Nemzeti Bank
- Megtakarítási jelentés 2026 – Magyar Nemzeti Bank
- Kiderült, mit műveltek a magyarok a megtakarításaikkal – Portfolio.hu
- Most derült ki, mi történt a magyarok értékpapírjaival – Portfolio.hu
- Tartós Befektetési Számla – Magyar Nemzeti Bank
- Hungary Stock Market (BUX) – Trading Economics
