Befektetés

Arany a rekord után: mekkora súly indokolt a portfólióban?

Az arany 4379 dolláron áll, negyedével a januári csúcs alatt. Mire jó, mire nem, milyen formában érhető el, és mi határozza meg a portfóliósúlyát.

Az arany unciánkénti jegyzése 4379 dollár körül mozgott 2026. szeptember 10-én a Trading Economics adatai szerint. Ez nagyjából harminc százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – a Fortune szeptember 4-i összesítése szerint 3363 dollárról 4371 dollárra emelkedett az ár tizenkét hónap alatt –, ugyanakkor bő huszonöt százalékkal elmarad a januári, 5608 dolláros történelmi csúcstól.

A két szám együtt többet mond, mint külön-külön. Az arany 2026-ban előbb megállíthatatlannak tűnt, majd a nyár elejére 4000 dollár alá esett: a World Gold Council (WGC) félidős kitekintése szerint június végén az év eleji szinthez képest mintegy hét százalékos mínuszban állt, mielőtt ismét emelkedni kezdett. Aki januárban, a csúcson vásárolt, ma veszteségben ül; aki egy éve, az jelentős nyereségben.

Az alábbiakban nem arról lesz szó, érdemes-e most aranyat venni, hanem arról, milyen szerepet tölthet be az arany egy portfólióban, milyen formában érhető el, mibe kerül, és milyen szempontok mentén szokás a súlyáról dönteni.

Hol tart most az arany

A WGC negyedéves jelentése szerint a londoni LBMA délutáni fixing átlaga 2026 második negyedévében 4506,29 dollár volt unciánként: nyolc százalékkal az első negyedévi rekordátlag alatt, harminchét százalékkal a 2025 második negyedévi átlag felett.

Forintban még összetettebb a kép. A forint az elmúlt tizenkét hónapban több mint hat százalékkal erősödött a dollárral szemben, a dollár-forint árfolyam 313 körül állt szeptember 10-én. A TotalReturn számítása szerint ez unciánként nagyságrendileg 1,37 millió forintos, grammonként mintegy 44 ezer forintos árat jelent. A forinterősödés érezhetően lefaragta a magyar befektetők dollárban mért aranyhozamát: aki forintból vásárol nem fedezett aranyterméket, egyszerre vállal aranyár- és devizakockázatot.

A WGC félidős kitekintése a második félévre a 4100 dollár körüli sáv öt százalékon belüli ingadozását vázolta fel alapesetben, kedvező esetben öt-húsz százalékos emelkedéssel, kedvezőtlen esetben öt-tizenöt százalékos eséssel.

A jegybankok tovább vásárolnak, csak lassabban

A WGC adatai szerint a jegybankok nettó 289 tonna aranyat vásároltak 2026 második negyedévében, az első félév egészében viszont csak 345 tonnát – ez 2022 óta a leggyengébb első félév. A legnagyobb bejelentett vásárló Lengyelország volt 82 tonnával, majd Kína 40 tonnával. A Mining.com összefoglalója szerint a jegybankok 2025-ben nagyjából 863 tonnát vettek, és a WGC 2026-ra körülbelül 850 tonnát vár. A magyar jegybank aranytartaléka a WGC szeptember 3-i rangsora szerint 110 tonna, a devizatartalék 20,7 százaléka.

A befektetői oldal vegyesebb. A második negyedévben az aranyalapú tőzsdei termékekből 45 tonnányi kiáramlás történt, az érme- és rúdkereslet viszont 307 tonnán stabil maradt. A teljes kereslet 1269 tonna volt, éves összevetésben változatlanul, miközben az ékszerkereslet a járvány óta látott legalacsonyabb szintre, 278,2 tonnára esett: a magas ár elsősorban a fogyasztói keresletet szorítja ki.

Mire jó az arany – és mire nem

A WGC stratégiai elemzése három funkciót emel ki: a hosszú távú hozamot, a diverzifikáció – vagyis a kockázatok több, egymástól eltérően mozgó eszköz közötti szétterítése – javítását, és a likviditást. Van azonban néhány dolog, amire az arany szerkezetileg alkalmatlan.

  • Nem termel jövedelmet. Nem fizet kamatot és nem fizet osztalékot. A total return – a teljes hozam, amely az árfolyamváltozást és az újra befektetett jövedelmet együtt méri – itt kizárólag az árfolyamból áll. Egy osztalékfizető részvényportfóliónál ez a motor is dolgozik, aranynál nem.
  • Nem rövid távú értékmegőrző. Januári csúcs, június végi mélypont, majd újabb emelkedés – aki egy-két éves időtávon számol biztos kifizetéssel, annak ez a szórás túl nagy.
  • Nem automatikus inflációs védelem. Rövid távon a reálkamat – az inflációval csökkentett kamatszint – és a dollár mozgása gyakran erősebben hat rá, mint maga az inflációs adat.
  • Amire viszont jó: amikor a részvények és a kötvények egyszerre esnek, az arany történelmileg gyakran másképp viselkedett. Ez a diverzifikációs érték a portfólió egészének ingadozását mérsékelheti.

A lényeg: az arany nem hozamtermelő, hanem kockázatkezelési eszköz. Ha azért kerül a portfólióba, mert az elmúlt egy év hozama vonzó volt, az hozamkergetés. Ha azért, mert egy előre meghatározott, írásban rögzített súlyt tartasz fenn a portfólió ingadozásának mérséklésére, az eszközallokáció.

Milyen formában érhető el

Három fő út létezik, és mindegyikkel más kockázatot vállalsz.

FormaHogyan működikFő előnyFő hátrány
Fizikai befektetési arany (rúd, érme)Közvetlen tulajdon, kereskedőn vagy bankon keresztülNincs kibocsátói kockázatVételi és eladási ár közötti árrés, tárolás, biztosítás, alacsonyabb likviditás
Fizikai aranyat tartó tőzsdei termék (ETF/ETC)Tőzsdén kereskedett papír, mögötte rendszerint fizikai aranykészletNapon belüli likviditás, kis összegtől elérhetőÉves alapkezelési díj, kibocsátói és letétkezelői kockázat, devizakockázat
Aranybánya-részvények és részvényalapokVállalatok részvényei, nem maga a nyersanyagOsztalékot fizethet, az aranyár változására felnagyítva reagálhatVállalati, ország- és üzemeltetési kockázat, nem követi pontosan az aranyárat

A költségek nagyságrendjére jó példa a világ legnagyobb, fizikai aranyfedezetű tőzsdei alapja, amely évi 0,40 százalékot számol fel a tárolásra, a biztosításra és a kezelésre. Az ilyen termékek a költségeiket rendszerint kis mennyiségű arany folyamatos eladásával fedezik, ezért az egy jegyre jutó aranymennyiség az évek során lassan csökken. A teljes költséghányad – a szakma TER-nek nevezi – így a hosszú távú hozam egyik legbiztosabban előre jelezhető tétele.

Adók és költségek Magyarországon

A fizikai befektetési arany uniós szinten külön áfaszabályozás alá esik: az EUR-Lex összefoglalója szerint a befektetési arany értékesítése, Közösségen belüli beszerzése és importja mentes az általános forgalmi adó alól. Befektetési aranynak minősül a bullionpiacokon elfogadott súlyú, legalább 995 ezrelékes finomságú rúd vagy lemez, továbbá az a legalább 900 ezrelékes finomságú érme, amelyet 1800 után vertek, törvényes fizetőeszköz volt vagy az, és ára nem haladja meg több mint nyolcvan százalékkal a benne lévő arany piaci értékét.

Ez azonban csak az áfára vonatkozik. Az árrés – a vételi és a visszavásárlási ár különbsége –, a tárolás és a biztosítás továbbra is valós költség, kisebb tételeknél arányaiban nagyobb.

Lényeges különbség, hogy a tőzsdei aranytermékek tartós befektetési számlán (TBSZ) is tarthatók, a fizikai arany viszont nem. Az MNB tájékoztatója szerint a TBSZ-en elért hozam három éven belüli feltöréskor 28 százalék adót visel (15 százalék szja és 13 százalék szocho), három és öt év között 18 százalékot, az ötödik év letelte után pedig adómentes. Ez a különbség hosszú távon könnyen nagyobb tétel lehet, mint a termékek közötti költségkülönbség.

Mekkora súly indokolt?

Egyetlen, mindenkire érvényes szám nincs, és a TotalReturn sem ad ilyet. A konkrét arány helyett keretet érdemes felállítani, és abból következik a súly.

  • Milyen szerepet szánsz neki? Ha kockázatcsökkentő kiegészítő, a súly legyen akkora, amely a portfólió ingadozásán érdemben változtat, de egy rossz aranyév sem borítja fel a tervet.
  • Elviseled-e a jövedelemtermelés hiányát? Aki adómentes állampapírkamatból vagy osztalékból egészíti ki a bevételét, annak minden aranyra átcsoportosított forint kész pénzáramot ad fel.
  • Mennyire kezeled a devizakockázatot? Nem fedezett, forintból vásárolt pozíciónál a dollár mozgása az aranyáréval összemérhető tétel, és az elmúlt egy évben ellenkező irányba hatott.
  • Van-e szabályod az újrasúlyozásra? Ha a súly egy emelkedés után túllép egy előre rögzített sávon, a szabály szerinti visszavágás éppen a csúcson való további vásárlást akadályozza meg.
  • Mennyi a teljes költség? Az árrés, az éves díj, a tárolás és az adó együtt határozza meg, mekkora áremelkedés kell egyáltalán a nullszaldóhoz.

Az arany súlyát tehát nem az elmúlt tizenkét hónap hozama alapján szokás meghatározni, hanem előre, a portfólió céljához igazítva.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, a megjelenés napján elérhető nyilvános adatokon alapul, és nem minősül befektetési tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy ajánlattételre való felhívásnak. A bemutatott hozamok és kamatok a múltra, illetve a jelenlegi kondíciókra vonatkoznak, a jövőbeli eredményekre nem jelentenek garanciát. Befektetési döntés előtt érdemes a termék hivatalos dokumentációjából tájékozódni, és szükség esetén engedéllyel rendelkező szakértő személyre szabott segítségét kérni.

Gyakori kérdések

Mennyi most az arany ára forintban?

A 4379 dolláros unciaár és a 313 körüli dollár-forint árfolyam alapján a TotalReturn számítása szerint nagyságrendileg 1,37 millió forint unciánként, mintegy 44 ezer forint grammonként. A kereskedői vételi és eladási árak ettől az árrés miatt eltérnek.

Fizikai arany vagy tőzsdei aranytermék?

Más a kockázatuk. A fizikai aranynál nincs kibocsátói kockázat, de van tárolási és likviditási költség; a tőzsdei terméknél olcsóbban és napon belül kereskedhetően tartható a pozíció, viszont kibocsátói és letétkezelői kockázatot vállalsz, és éves díjat fizetsz.

Fizetek adót az arany után?

A befektetési arany értékesítése az uniós szabályok szerint áfamentes, ez azonban nem jelent teljes adómentességet. A tőzsdei aranytermékek hozama a szokásos tőkejövedelem-szabályok szerint adózik, TBSZ-en tartva viszont az MNB tájékoztatója szerint öt év után adómentes. Konkrét esetben érdemes adószakértőt kérdezni.

Források

A szerzőről

TotalReturn szerkesztőség

A TotalReturn független pénzügyi magazin szerkesztősége. Tőzsde, gazdaság, befektetés és személyes pénzügyek – közérthetően, forrásokkal alátámasztva.