A magyar gazdaság teljesítménye 2026 második negyedévében 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a Központi Statisztikai Hivatal nyers adatai szerint. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított éves növekedés 1,6 százalék, az előző negyedévhez mért bővülés pedig a részletes adatok közlésekor 0,4-ről 0,5 százalékra módosult felfelé. Az első félév egésze 1,7 százalékos növekedést hozott.
A szám önmagában nem rossz, de elmarad attól, amivel a korábbi költségvetési tervezés számolt. A 2026 áprilisában hivatalba lépett Tisza-kormány augusztus 24-én nyújtotta be a felülvizsgált idei költségvetést, amelyben az ESA-módszertan szerinti hiánycél 3,7 százalékról 7,5 százalékra, forintban 7230 milliárd forintra emelkedett, az államadósság-ráta pedig 77,5 százalékra kúszhat fel az év végére.
A két adat együtt adja ki a valódi képet: a gazdaság lassan, de gyorsuló ütemben nő, a költségvetés viszont a növekedésnél sokkal nagyobb kilengést mutat. Az ősz kulcskérdése, hogy a 2027-es költségvetés hitelesen tudja-e visszavezetni a hiányt egy fenntartható pályára.
Mi van az 1,7 százalék mögött
A KSH közlése szerint a termelési oldalon az ipar járult hozzá pozitívan a növekedéshez, a mezőgazdaság viszont visszafogta azt, a szolgáltatásokon belül pedig a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységek adták a legnagyobb lökést. Az aszály miatt gyenge agrárteljesítmény a legfontosabb fékező tétel: a Portfolio elemzése szerint a mezőgazdaság nélkül számolva a negyedéves növekedés 1 százalék volt, az utóbbi négy év legerősebb adata. A nem agrár gazdaság gyorsulása tehát erősebb, mint amit a fejlécszám mutat.
A felhasználási oldalon vegyes a kép. A fogyasztás éves dinamikája 4 százalék felett maradt, az export megállította a korábbi csökkenést és felfelé fordult – részben az adatközpont-beruházásokhoz kötődő szállítások, részben az autóipar miatt. A beruházások viszont 3,6 százalékkal estek vissza, ami a jövőbeli növekedési potenciál szempontjából a legaggasztóbb tétel.
Hol áll Magyarország Európában
Európai összevetésben a magyar teljesítmény a mezőny közepe. A második negyedévben az eurózóna gazdasága 0,6, az Európai Unióé 0,7 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 1,2, illetve 1,4 százalékkal. Magyarország a negyedéves rangsorban a 12., az éves listán a 16. helyet foglalta el.
A régióban Lengyelország emelkedik ki nagyjából 4 százalékos éves növekedéssel, a másik végponton Románia áll, ahol a gazdaság mintegy 2 százalékkal zsugorodott – ez volt az egyetlen visszaesés a kontinensen. A közép-európai államok többsége 1,5–2 százalék körüli bővülést mutatott, vagyis a magyar 1,7 százalék a regionális középmezőnybe illeszkedik.
| Mutató | Érték | Időszak / forrás |
|---|---|---|
| GDP, éves változás (nyers) | +1,7% | 2026. II. n.év, KSH |
| GDP, éves változás (kiigazított) | +1,6% | 2026. II. n.év, KSH |
| GDP, előző negyedévhez | +0,5% | 2026. II. n.év, revideált |
| Fogyasztás, éves dinamika | 4% felett | 2026. II. n.év |
| Beruházás, éves változás | -3,6% | 2026. II. n.év |
| Eurózóna GDP, éves | +1,2% | 2026. II. n.év |
| EU GDP, éves | +1,4% | 2026. II. n.év |
Számokban Az idei költségvetés felülvizsgálata után a hiánycél 3,7 százalékról 7,5 százalékra nőtt, forintban 7230 milliárd forintra. Beavatkozás nélkül a pénzügyi tárca számítása szerint 8,3 százalék lett volna. Az államadósság a 2025 végi 74,6 százalékról az idei év végére 77,5 százalékra emelkedhet. Kármán András pénzügyminiszter szerint az idei növekedés 2 százalék körül alakulhat, szemben az előző kormány által tervezett 4,1 százalékkal.
Az újratervezett költségvetés számai
A kormány indoklása szerint a megemelt hiánycél örökölt kötelezettségekből, korábban el nem számolt kiadásokból és a valóságtól elszakadt növekedési feltevésekből fakad. A tárca kiadáscsökkentést és tartalékképzést is bejelentett: 403 milliárd forintos kiadásmérséklésről, egy 500 milliárd forintos haváriaalapról és egy 63 milliárd forintos szociális csomagról van szó.
A módosított főösszegek több területen emelkedtek: az Egészségbiztosítási Alap előirányzata 4945 milliárd forintról 5112 milliárd forintra, a gyógyító-megelőző kassza 2886 milliárdról 3004 milliárd forintra nőtt.
Rövid távon sem elfogadható a 7,5 százalékos hiány.
Kármán András pénzügyminiszter (Portfolio.hu, 2026. szeptember 8.)
A pénzügyminiszter szeptember 10-én arról beszélt, hogy a hiánycél nem csupán formalitás, hanem komoly állami kötelezettségvállalás, és hogy a korábbi években a gazdasági növekedés tervezésében is hatalmas hibák fordultak elő. Példaként említette, hogy 2021-ben a tervezett 2,9 százalékos hiány helyett 7,1 százalék lett a tény, és hogy a következő években is rendszeresen felülmúlta a tény a tervet. A kormány célja 2027-ben jelentős deficitcsökkentés, a hiány 3 százalék alá vitele pedig középtávon, a maastrichti kritériumok teljesítése 2030-ig szerepel a tervek között.
Az ellenzéki oldal más olvasatot ad ugyanezekre a számokra. Orbán Viktor korábbi miniszterelnök a hiány elszabadulását és az emelkedő üzemanyagárakat állította párhuzamba, a Fidesz pedig a 2027-es költségvetési tervet azzal bírálta, hogy annak árát a magyar családok fizethetik meg. A vita tényalapja ugyanaz: a hiánycél megduplázódott, a kérdés az, kinek tulajdonítható a mögötte álló kiadási pálya.
Mit mondanak a hitelminősítők és a piac
A Fitch Ratings szeptember eleji értékelésében figyelmeztetést fogalmazott meg. Az ügynökség Magyarországot BBB kategóriában, negatív kilátással tartja nyilván, és kiemelte, hogy a 77,5 százalékos adósságráta jóval meghaladja a hasonló besorolású országok mintegy 58 százalékos mediánját. A Fitch júniusi előrejelzése szerint az adósság a 2025 végi 74,6 százalékról 2027 végére 76,2 százalékra emelkedhet, a 2025-ös növekedést 0,5, a 2027-est 2,5 százalékra tette. Az adósságpálya romlásának okai között gyenge növekedést, választások előtti kiköltekezést és mintegy 400 milliárd forintnyi – a GDP fél százalékának megfelelő – korábban el nem számolt kötelezettséget említett. A következő felülvizsgálat időpontja december 4.
A piaci környezet sem segít: a hosszú lejáratú államkötvények hozamai világszerte évtizedes rekordokat döntenek, az amerikai tízéves hozam 4,8 százalék közelében jár, a japán tízéves 1996 óta először érte el a 3 százalékot. Egy magas hiányú, emelkedő adósságpályájú gazdaságnak ilyen környezetben drágább a finanszírozás. A magyar oldalon ellensúly, hogy az infláció Európa egyik legalacsonyabbja, a hazai kötvényhozamok az év eleje óta csökkentek, és uniós források felszabadítása is napirenden van.
Mit jelent ez a jövő évi kilátásokra
A 2026-os egész éves növekedésre vonatkozó becslések jelenleg 1,5 és 2 százalék között szóródnak: a Portfolio elemzése szerint a féléves lendület megtartása esetén a 2 százalék is elérhető, a pénzügyi tárca pedig 2 százalék körüli bővüléssel számol. Ez érdemben alacsonyabb, mint a korábbi tervezés 4,1 százalékos feltevése, viszont közelebb áll a tényadatokhoz.
2027-re a Fitch 2,5 százalékos növekedést vár, ami akkor teljesülhet, ha a beruházási ciklus megfordul. Ehhez alacsonyabb forrásköltség, kiszámítható szabályozás és az uniós források tényleges lehívása kell; ezek közül a kamatkörnyezet javulása részben már megtörtént.
- A növekedés motorja jelenleg a fogyasztás és az export, a beruházás viszont 3,6 százalékkal esett – ez a leggyengébb láncszem.
- A 7,5 százalékos hiány mellett a 2027-es konszolidáció mértéke határozza meg a hitelminősítői és a piaci megítélést.
- Az emelkedő olajár és a globálisan dráguló hitelfelvétel külső kockázat, amelyre a hazai gazdaságpolitikának korlátozott ráhatása van.
- A középtávú adósságcsökkentési tervet a kormány októberben mutatja be – ez lesz a következő valódi mérföldkő.
Gyakori kérdések
Mennyivel nőtt pontosan a magyar gazdaság a második negyedévben?
A KSH nyers adatai szerint 1,7 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,6 százalékkal. Az előző negyedévhez viszonyítva a kiigazított bővülés 0,5 százalék volt a részletes adatközlés után. Az első félév egésze 1,7 százalékos növekedést hozott.
Miért emelkedett 3,7 százalékról 7,5 százalékra a hiánycél?
A kormány indoklása szerint örökölt kötelezettségek, korábban el nem számolt kiadások és túlzottan optimista növekedési feltevések miatt. A pénzügyi tárca számítása szerint beavatkozás nélkül 8,3 százalék lett volna a hiány; a 403 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel jutottak el 7,5 százalékig. Az ellenzék ezt a kormány saját döntéseinek tulajdonítja.
Mikor kerülhet 3 százalék alá a hiány?
A pénzügyminiszter szerint 2027-ben jelentős deficitcsökkentés következik, a maastrichti kritériumok teljesítése 2030-ig szerepel a tervekben. A konkrét pályát a középtávú adósságcsökkentési terv tartalmazza majd, amelyet a kormány októberben mutat be.
Források
- Gyorstájékoztató: Bruttó hazai termék (GDP), 2026. II. negyedév – KSH
- Amin fanyalogtunk, annak most örülünk: nem várt tempót produkált a magyar gazdaság – Portfolio
- Európai növekedési rangsor: Magyarország is új helyre került – Portfolio
- Érkezik a 7230 milliárd forintos deficittel rendelkező 2026-os költségvetés – Portfolio
- Benyújtotta a kormány az új 2026-os költségvetést – Portfolio
- Kármán András: „Rövid távon sem elfogadható a 7,5 százalékos hiány” – Portfolio
- Kármán András: a hiánycél nem csak formalitás, hanem ígéret is – Portfolio
- Figyelmeztet a Fitch: a hiány elszállt, kulcskérdés lett az adósságpálya – Portfolio
- Gigaadósság szorításában a világ: Magyarországra is átcsap az új válsághullám – Economx
- A magyar euró bevezetését is megnehezíti, hogy éppen elszáll az államadósság a világban – Telex
